Liberland - hogy ebből mi lesz....

A hivatalos zászló. Egy későbbi információ szerint ezt közben ellopták. De semmi gond - aki akar, rendelhet. 200 dollárért küldenek bárkinek bárhova.

(Forrás: Facebook)

Lehet, hogy többen hallottak már erről a "Liberland" -ügyről. Konkrétan arról, hogy egy cseh férfi úgy döntött, hogy használatba veszi azt a bizonyos területet és ott saját államot hoz létre.
Hallhattatok róla, mert nagyon sok hírportál (magyar és külföldi egyaránt) foglalkozott/foglalkozik a dologgal.

Én első pillantásra csak legyintettem egyet nevetve, mondván ez csak valami vicc lehet.
Aztán pár órával később egy ismerősöm - aki nem túl jó angolból - megkért, hogy ugyan segítség már neki "állampolgárságért" folyamodni. (Mert a honlapjuk még csak cseh és angol nyelven elérhető.)
Na, gondoltam akkor megnézem magamnak jobban ezt a dolgot :)

Van szép honlapjuk (http://liberland.org/en/main/) és Facebook oldaluk is (ebben a pillanatban 97606 kedvelővel, de ez a szám folyamatosan növekszik https://www.facebook.com/liberland?fref=ts.)
Mit is kell tudni erről az "államról"? 2015.04.13 -án jelentették be a megalakulását. (Ok, én már nem használok több idézőjelet, mert akkor azzal lenne tele az egész írás - vegyétek úgy, hogy az állammal kapcsolatos mindent abba tettem.) A hivatalos neve: Free Republic of Liberland, röviden Liberland.
Mottója: To live and let live (élni és élni hagyni - amit azért kedvelek, mert hasonlít a régi kedvenc sorozatom mottójára, ami az Inni és élni hagyni volt :) naná, hogy TrueBlood). Van zászlaja és címere. A területe mintegy 7 négyzetkilométer és a magyar határtól úgy 20 km-re található. Pontosan itt:

http://liberland.org/en/about/

Így egész szépnek tűnik egyébként

(Facebook)

Az állam alapítója egy Vit Jedlicka nevezetű cseh úriember (akiről utóbb megtudtam, hogy erősen szélsőjobboldali és a cseh politikai életben nem ismeretlen). 

Állítólag az államalapítás tényét bejelentették az ENSZ, Horvátország és Szerbia (mint két szomszédos ország) felé.

Az alapítás óta eltelt egy hét során rengeteg interjút adott mindenfelé - a hírek szerint (aminek többsége a Facebook oldalukon olvasható). 

Mit is lehet még tudni Liberlandról? Nos, szinte bárki jelentkezhet állampolgárnak. Csak az alábbi feltételeknek kell megfelelni:

- tiszteletben tartani a másik embert, véleményét, meggyőződését valamint a más tulajdonát;

- nincs kommunista, náci vagy bármely más szélsőséges csoporthoz való kötődése (sem most sem korábban);

- nem büntetett előéletű.

Ha belegondolunk, a Föld népességének nagy része azért - szerencsére - azt hiszem megfelel az összes követelménynek. Vegyük alapul most csak a Facebook csoport létszámát (ami ebben a pillanatban éppen 97766 - figyeltük, hogy korábban, úgy 15 perce még 97606 volt??). Ha csak a fele kér állampolgárságot csak és akar mondjuk tényleg odamenni, akkor mi lesz azzal a 7 négyzetkilométernyi területtel? 

Az állampolgárságot egyébként eredetileg - az első pár napban - úgy lehetett igényelni, hogy egy emailt kellett elküldeni a megadott címre. Ennek tartalmaznia kellett egy rövid bemutatkozást valamint egy azonosító okmány - pl. útlevél, igazolvány, jogosítvány vagy ilyesmi - képét. Természetesen az olyan egyedi azonosítók, mint pl igazolvány szám, útlevél szám, aláírás, stb (tehát amivel vissza lehet élni) az gondosan kitakarva. Tehát csak a kép, a név és a születési dátum látszódjék. (Erre persze fel lehet hördülni, hogy de jaj, visszaélés meg ilyenek - de ezeket az adatokat a Facebookon vagy Google-ban vagy egyéb helyeken is meg lehet nézni, szóval nem valami extra. Én ezen nem problémázok. Ja, ha valaki van olyan idióta, hogy a fontos azonosító részleteket nem satírozza ki mondjuk a szkennelt képen és úgy képes kiküldeni a nagyvilágba, akkor az meg is érdemli, hogy visszaéljenek vele. Mert értelmes ember ilyet nem tesz!)

Mivel jelezték is, hogy percenként százával kapják az ilyen emaileket és csak 5 ember volt rá, aki feldolgozza, nos ezért azóta ezt már levették. Most az állampolgárság igényléséhez - már ha valakit érdekel - várni kell, amíg elkészítik az interneten benyújtható nyomtatványt. 

Az internetes oldalukon lehet regisztrálni. Bár túl sok nézegetni való egyelőre nincs. 

Van jó kis fórum is - több nyelven, mivel a világ szinte minden tájáról vannak jelentkezők és érdeklődők.

Ezt megmutatnám, hogy hogyan is néz ki és külön figyelmetekbe ajánlom a magyar nyelvű fórum leírását - google translator ízű :) (Vita a magyar)

Hű, ez egy screenshot, a telefonnal - lehet, hogy nem igazán látszik...

Leírom sorban: Arab, Cseh/szlovák, Német, Angol, Horvát, Magyar, Other languages (más nyelvek, ezen belül van már román, portugál, spanyol, hong kongi topic), Lengyel, Török és Orosz

Nem tudom, hogy a képen a számok mennyire látszanak, de azt nagyon jól mutatják, hogy a legtöbb topic a török nyelvű fórumban született eddig. A Facebook oldalon is látszik, hogy a törökök talán a legaktívabbak - én nem is vagyok meglepődve ezen :) Ja, és még azt is hozzátenném, hogy a törökök bepofátlankodtak más nyelvűek fórumába is - szóval tényleg toronymagasan ők vezetnek!

A második az angol nyelvű, a harmadik pedig az arab. Az előbbi nem meglepő, az utóbbi, az arab pedig azért még meglepőbb, mert az csak 1-2 napja alakulhatott (amikor pár napja néztem, akkor még nem volt).

Hát igen, el szoktam szórakozni azzal, hogy olvasgatok ezen a fórumon vagy a Facebook oldalon. Ha nagyon unatkozom akkor kiváló elfoglaltság :)

Persze azért kicsit el is gondolkodtam ezen a "terra nullius" dolgon! Eddig halvány fogalmam sem volt arról, hogy ilyen létezik. De mivel szeretek mindennek pontosan utánanézni, így ezzel is így tettem.

Kende Tamás, Nagy Boldizsár, Sonnevend Pál és Valki László: Nemzetközi jog című könyvéből tudtam meg az alábbi - számomra nagyon érdekes - dolgokat:

(mivel leírni sokáig tartana, ezért így próbálom megmutatni - tudom, elég vacak, de talán látszik a 

lényeg...)

(Google e-könyv, nem töltöttem le csak ezt a képet szerencsétlenkedtem ide)

Hát, ez olyan lett, amilyen. Remélem olvasható azért - már akit érdekel.

De amiért egyáltalán foglalkoztam ezzel a dologgal, az az, hogy nagyon kíváncsi voltam, hogy mi is pontosan ez a terra nullius dolog. (Tényleg van-e ilyen, mi is ez pontosan ... és van-e még esetleg)

Nos, ahogy az első képen is olvasható, az 5. pontban: "Ez azonban ma már csak történeti kontextusban értelmezhető fogalom, hiszen a Földön nincs ilyen státusú terület."

Na, most akkor hogy is van ez?

Hogy a kép teljesebb (vagy még zavarosabb) legyen, megnéztem a Wikipédia cikkét is. Egy angol nyelvű oldalt találtam (http://en.wikipedia.org/wiki/Terra_nullius#Svalbard), ahol ír a jelenlegi terra nulliusokról. Ezeket jelöli ilyen uratlan területnek:

- Bir Tawil: Egyiptom és Szudán közt fekvő 2-3 négyzetkilométernyi terület (Tényszerűen Egyiptomhoz tartozónak mondják, de ők a saját hivatalos térképükön nem jelölik. Szóval nem kell nekik.)

- Duna menti területek (Több ilyen is van. Kisebbek is, nagyobbak is. A legnagyobb ilyen területet nyilvánította Vit Jedlicka Liberlanddá. Egyébként ezek a Duna nyugati partja menti területek tényszerűen Szerbiához tartoznak. De aztán valahogy mégsem. Ja, igen, a Google Maps is Szerbiához csatolja egyébként.)

- Egy keskeny földsáv Horvátország és Szlovénia között (Már fáradt vagyok, valószínűleg azért nem sikerült megértenem, hogy ez miért is terra nullius. Talán nem is az. De lehet, hogy az. Mindegy, akit érdekel, elolvassa.)

- Az Antarktisz bizonyos területei (A Wikipédia szerint terra nullius, a fentebb említett Nemzetközi jog című könyv szerint azonban res communis - vagyis mindenki közös dolga. Nem lehet kisajátítani, minden állam közösen használhatja.)

- Valamiért a felsorolásban hozza még a nyílt tengert és az égitesteket, de ezek aztán már tényleg res communis státuszúak; a Hold és a Naprendszer égitestjei és a mélytengerfenék pedig az emberiség közös öröksége.

Bir Tawil- hoz (a felsorolásban az első) még annyit szerettem volna hozzátenni, hogy erről korábban már olvastam. Egy amerikai pasi tavaly odament, leszúrt egy zászlót és kijelentette, hogy az övé és ő a király. Csak azért, hogy az akkor 7 éves lánya valóban hercegnő lehessen. (Íme egy cikk erről:  http://www.washingtonpost.com/local/va-man-plants-flag-claims-african-country-calling-it-kingdom-of-north-sudan/2014/07/12/abfbcef2-09fc-11e4-8a6a-19355c7e870a_story.html) Azért zseniális! Hogy nekem ez nem jutott eszembe korábban! (Vagy apukámnak ;) ;) most lehetnék hercegnő...)

De visszatérve Liberlandra. Megmondom őszintén, hogy várom a csattanót. 

Szelíden mosolyogva olvasgatom a híreket, a hozzászólásokat. És egyre inkább tűnik lehetetlen vállalkozásnak. Már csak a lelkes támogatók és jelentkezők számát tekintve is.

Mindenesetre majd kiderül. Én várom, hogy mi lesz még ebből. 

Picit visszakanyarodva még a Facebook oldal kedvelőinek számához: Amikor a legutóbb néztem, akkor ugye 97766 volt - most pedig 98804. Így növekszik. Nem semmi közönséget szereztek maguknak!

Ezt szerintem ők maguk sem gondolták... 

Ha lesz valami változás vagy hír ezzel kapcsolatban, akkor majd még írok. Egyelőre ennyi elég. Megyek aludni.

Ja, igen. Azt nem is mondtam, hogy természetesen én is regisztráltam. Naná! Majd pont én maradok ki a hülyeségből ;) :) Így legalább első kézből értesülök minden újdonságról, hírről. Ha pedig valami átverésről hull majd le a lepel, akkor az első sorból nevethetek. Kicsit magamon is - bár én nem igazán vettem be a dolgot :) De magamon nevetni nagyon szeretek. A legjobb! 

Szóval Viva Liberland! 

(A Facebook kedvelők száma közben 98816 lett - csak jelzem.)

Mai kirándulás - Delikli Taş

Nagyon szép idő volt (még mindig 21 fok van), ezért fél napos lustálkodás után úgy döntöttünk, hogy menni kellene valamerre. Elvégre mégis vasárnap van - amikor persze a lustaság is elfogadott, de még jobb, ha aktívan lustálkodunk :)
Szóval nagyon gyorsan összepakoltunk és elindultunk először csak piknikezni. Ehhez persze be kellett vásárolni, hiszen azon kívül, hogy van egy grillsütőnk, nem sok minden egyéb volt itthon.
Nem gond, a meglévő cuccokat be a kocsiba, aztán irány a bolt. Megvettünk mindent, elindultunk keresni egy jó kis helyet. Mire mindent előkészítettünk és a parázs is megfelelő volt, már bőven elmúlt két óra. Fincsi húst sütöttünk, be is faltuk. Tök jó volt.
Tényleg jó volt, annak ellenére, hogy  - be kell valljam - nem igazán szeretek piknikezni. Öregségemre úgy látszik elkényelmesedtem :) Macerás mindent be- és kipakolni, a földön előkészülni, harcolni a széllel, porral és bogarakkal ... Szóval nem gyakran lehet rávenni engem a piknikre. Bezzeg az itteni emberek imádják! Ha megjön a jó idő, tömegével keresik fel a kialakított piknikező helyeket - de olyan is van, hogy szimplán csak valahol az út szélén letelepednek. Van, hogy 2-3 család is összeáll.
Szóval az itteni emberek imádják. Én nem. De azért évente egyszer-kétszer rá lehet engem is venni :)
Ez történt most is.
Ahogy már említettem, nagyon gyorsan kellett összepakolni, mert hirtelen jött az ötlet.
Ezért többek között a fényképezőgépem és a telefonom is itthon maradt. Így nem nagyon tudtam fényképezni.
Szerencsére akadt egy Samsung Galaxy S 5 is, csak annak meg alig tartott ki az aksija - de a lényeget, a piknik utáni kirándulást azt szerencsére sikerült megörökíteni.
Igen, mert miután jól laktunk, sőt kicsit pihentünk és le is futkároztuk az ételt (ugyanis 'Ş' barátnőmmel okosan kitaláltuk, hogy köveken ugrándozva fogunk futóversenyt tartani), a "sofőrünk" úgy döntött, hogy van valami, amit még nem láttunk, de érdemes.

De mielőtt megmutatnám, hogy hol is jártunk, azért pár képet csak előások korábbról - csak azért, hogy megmutassam, milyen is egy kicsinyke piknik (ahogy mi szoktuk, 'Ş', 'F' és én).

Természetesen bárány hús, mert ezt a legjobb "mangal" -on sütni. De mivel én nem szeretem a bárányt, ezért szoktam csirkét vagy marhát készíteni magamnak.

Na, ez az a hely, ami jó időben tele van piknikezőknek. De mivel szerencsére hatalmas terület, ezért ha jó sokat gyalogol az ember (mert lejtős és köves terület, kocsival lehetetlen bejönni), akkor jó nyugis helyet tud találni...

Hát a piknikről ennyit. Majd ha legközelebb megyünk (rábeszélnek), akkor több képet hozok. Ezek a fenti képek közel két évesek (egészen pontosan 2013.04.14.), de sok minden nem változott.

És akkor a kirándulásról.
Delikli Taş. Vagyis "lyukas kő".
Szégyen - nem szégyen, hiába élek már itt 5,5 éve, ez idáig fogalmam sem volt arról, hogy ilyen közel van egy ilyen érdekes hely. Mert Siirttől nagyjából 4 km-re található.
Nagyon szép, kicsit félelmetes, de döbbenetesen lenyűgöző hely. Ott állva és körülnézve az ember rájön, hogy milyen kicsike ...
Hoztam néhány képet (ahogy mondtam, sajnos csak telefonnal tudtam fényképezni - de vissza fogok menni a gépemmel is!).

Bevallom kicsit remegett a lábam, amikor a szélénél "pózoltam". Próbáltam minél stabilabban állni és inkább befele dőlni :) Hát na, kicsit gyáva vagyok/lettem (a korral jár!!)

A "lyukon" (mert emiatt nevezik lyukas kőnek) lenézve látható a Botan folyó.

Ez már egy másik része (a háttérben lenézve szintén a Botan folyó)

Ez már megint egy másik rész. Hatalmas ez a terület, most kicsit sajnálom, hogy nem fényképezhettem többet, sok minden kimaradt. De majd visszamegyek.

(Azért meg külön bocs, hogy némelyik képen én is ott pofátlankodok - kikerülhetetlen volt. Nyilván más a helyzet, ha a saját gépem velem van :) Nézzétek most el.)

A "kicsit" fenn hagytuk, amíg mi közelebb mentünk a sziklák széléhez nézelődni és fényképezni.

(Lehet akárhány éves is, nekem ő mindig kicsike marad :) )

Sziklák és sziklák mindenfelé. Nem tudom, hogy ezek a képek mennyire adják vissza a méreteke. De minden olyan hatalmasnak tűnik - én meg olyan kicsinek érzem magam...

 Még két dolgot szeretnék a képekhez hozzátenni.
Az egyik az nagyon fontos. Mármint nekem. Arról van szó, hogy én még életemben nem láttam egy helyen ennyi sast körözni! (Gép hiányában nem tudtam fényképezni - a telefonnal sajnos nem sikerült.)
Szóval ha másért nem, akkor a sasok miatt vissza fogok menni. Nem is gondoltam volna, hogy errefelé élnek sasok. Mert egyszer már utánanéztem, hogy mit lehet erre találni, de nem írt sasokat. (Szirti sas élőhelyet jeleztek szomszédos tartományokban, de itt, Siirtben nem.)
Ahogy én láttam, szirti sasok lesznek. Ami a környezetet tekintve talán nem is meglepő.
De majd komolyabban utána fogok nézni. Mert ez most nagyon érdekel.
Ja, igen - aki mondjuk főiskolás koromból ismer, az tudja rólam/emlékezhet, hogy annyira nagyon nem érdekelnek a madarak - legalábbis extra módon nem. Viszont a ragadozómadarakért, azon belül is sasokért oda vagyok. Mai napig nagy becsben tartom két kedves barátom - egyébként nagy madarászok - ajándékát, egy direkt nekem összeválogatott madárhatározót. "Kiszedték" belőle az engem nem érdeklő madarakat :) Majd egyszer megmutatom.

A másik dolog, amit szeretnék megjegyezni, az talán a képeket nézegetve egyesekben már felmerülhetett. Igen, jól látszik, hogy sehol nincs védőkorlát. Sőt, sehol nincsenek felügyelők vagy őrök. Az emberek saját kényük-kedvük szerint mászkálhatnak bárhová. Néha a szívem hatalmasat dobbant, amikor a szakadék szélén ugrándoztak egyesek. (Ha valaki onnan leesik, egy másodperc alatt ripityára töri magát a sziklákon. Esélytelen túlélni egy zuhanást. Évente van is sok halálos baleset.)
Persze aztán belegondoltam, hogy az országban mindenfelé rengeteg olyan hely van, ami ehhez hasonlóan életveszélyes. Az embereknek kell odafigyelni, hogy ne legyen gond, mert végül is az állam sem figyelhet minden helyre...
Én természetesen óvatos vagyok (óvatos őrült). Ez persze nem akadályoz meg, hogy lenézek és odamásszak és kiálljak ... stb - de azért teljesen hülye nem vagyok. Én tutira nem akarok lezuhanni.
De néha amikor láttam, hogy egyesek hová ki nem másznak, ugrálnak egyik kőről a másikra - hát nem sok hiányzott, hogy fel ne kiáltsak :)
Egyébként rengetegen voltak ott ma is (mondom, hatalmas terület), ezért talán megérné ott valami kis központot vagy turistaházat vagy valamit kialakítani.
Belegondoltam, hogy ha oda valaki egy büfét rakna mondjuk, hát rohadtra kereshetné magát, mert az a közelben nincs :) Én nem fogok ott büfét nyitni, de ha valakinek van kedve, csak tessék. Ingyen adtam egy jó ötletet ;) Legfeljebb ha valaki komolyan gondolja, belevág és bejön, akkor meghív egy kávéra, ha arra járok.
És tutira fogok még arra járni! Most olvastam, hogy állítólag valamim barlang is van ott!
Milyen vicces, hogy 5,5 év után elkezdem felfedezni a környéket.
Mondjuk igaz: jobb későn, mint soha! ;)

Az "örmény-dolog"

Ha már így eszembe jutott - eszembe juttatták -, akkor gondoltam, hogy leírom én mit tudok erről.

Konkrétan az örmény népirtásról. Ami 1915-1917 között történt, Törökországban.

A Wikipédiában és az internet sok más oldalán lehet erre vonatkozóan információkat találni, ezért most nem fogom részletesen elmesélni. 

Itt szerintem egy jó kis összefoglalása olvasható a dolgoknak: 

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96rm%C3%A9ny_n%C3%A9pirt%C3%A1s#Az_.C3.B6rm.C3.A9ny_genoc.C3.ADdium_elismer.C3.A9se

Röviden annyi, hogy nagyjából másfél millió itt élő örmény származású embert telepítettek ki (természetesen minden vagyonukat elkobozták előtte). Ezeknek a felét vagy több, mint a felét ki is végezték. Vagy ha nem végezték ki, akkor a kitelepítés során (amikor étlen-szomjan kellett napokig menetelniük) vesztették életüket.

Az áldozatok száma pontosan talán nem is ismert. A fenti cikkben 600-800 ezer főre teszik és ez szerintem helytálló (illetve amit a törökök "bevallanak" az 200-300 ezer). Más helyen bizonyára más adatok szerepelnek - én most ezeket hoztam ide. Amennyire én ismerem a dolgokat (ok, nem sok, nem mélyedtem nagyon bele de azért igyekeztem utánanézni alaposan) a 600-800 ezer valós lehet.

De miért is kezdtem bele ennek a leírásába? Pláne mivel ez nagyon (nagyon-nagyon) kényes téma! Olyannyira, hogy ha itt (az országban) nyilvánosan kijelented, hogy népirtás volt, akkor az büntetendő, le is csukhatnak. Ezért én nem jelentek ki semmit. Csak leírom amit hallottam és aztán aki akarja véleményt alkothat. 

Tehát miért is kezdtem írni. A törökök nagyon tagadják, hogy szisztematikus népirtás lett volna. Ők egyszerűen azt akarják hangsúlyozni, hogy összecsapások voltak, meg saját magukat "irtották ki", meg egyszerűen éhen haltak ... (valahol régen hallottam, poénnak szánták, de nem az! és valahogy most eszembe jutott: menekülés közben főbe lőtte saját magát). Szóval tagadják, hogy kormányzati döntés lett volna és hogy parancsokat adtak.

És itt jön az, amiről írni szerettem volna. Természetesen olyan emberrel nem találkoztam, aki akkor is élt volna és el tudná mesélni, hogy mi is történt. De olyanokkal sikerült beszélnem, akik ismertek olyat, aki élt akkor és mesélte ... Jó, tudom, ez így már nem teljesen megbízható. De azért ha az ember ismeri a forrást, tudja, hogy mennyire megbízható akkor azért már jobb a helyzet. 

Nos, akivel én beszéltem most legutoljára (erről a témáról - egyébként már pár idősebb ember korábban, évekkel ezelőtt is mesélt ilyesmit, csak akkor még nagyon foglalkoztam a dologgal) neki a dédnagyapja élt abban az időben és ő mesélte az unokáknak és dédunokáknak. És végül így jutott el hozzám is.

Azzal kezdem, hogy itt Siirtben és a környéken is elég sok örmény származású család élt. Több ezer - az akkori városnak több, mint a fele. Egy helyen az alábbi adatokat találtam: 1914-ben az  akkor 7.500 fős városközpontban 4.032 örmény élt. (Ok, akkor még kicsike város volt! Azóta már 140 ezres város lett.)

Akitől a történet ered, ő Kurtalanból származott, ott is élt. (Kurtalan Siirttől 17 km-re van, most úgy 30 ezres kisváros vagy falu.) Természetesen Kurtalanban is szép számmal éltek örmények. (Ezt úgy kell érteni, hogy örmény származásúak voltak ugyan, de a családjuk már sok évvel, esetleg évszázadokkal ezelőtt idetelepült, teljesen beilleszkedtek, törökül és kurdul beszéltek.) 

Azt mesélte, hogy egyszer csak katonák és magas rangú tisztviselők jöttek és kihirdették, hogy törvényt hoztak arra vonatkozóan, hogy aki örményt öl meg, az nem számít bűnnek. Sőt, bátorították az ottani embereket, hogy a szebb örmény nőket gyorsan vegyék feleségül és vegyék magukhoz - a többieket illetve a férfiak meg nyugodtan meg lehet ölni. Sőt, belevettek egy kis vallási csavart is a dologba: azt mondták - néhány korrupt imám segítségével persze-, hogy aki megöl 7 örményt, az a mennyországba jut. (Hoppá! Ismerős a dolog? Az ISIS is valami ilyesmivel toboroz!) 

Ezen felbuzdulva meg is történt nagyon sok gyilkosság. Aztán valaki észhez tért és kitalálta, hogy ez így nincs rendben. Aztán jöttek a katonák. Mivel hogy ugye a népre nem lehetett rábízni a gyilkolást már...

Ha nem volt kedvük a kitelepítéssel "bíbelődni" (márpedig legtöbbször nem volt - főleg a végén), akkor egyszerűen a falu vagy város szélére terelték az embereket és ott halomra lőtték őket.

Van Siirtben egy hely, az a neve, hogy "Kasaplar Deresi" vagy kurd nevén "Newala Quesaban". Egy nagyon menő lakópark mögött található. (A lakópark egy dombra épült, innen nem messze, az ablakból folyamatosan látom.) Itt már eddig is rengeteg tömegsírt ástak ki és még mindig találnak újabbakat ...

(Egyébként nemcsak örmények tetemeit találják itt, hanem kurdokét is - de ez egy másik történet.)

A hely nevéről még két szót szólnék: 

A "kasap" jelentése hentes, a "dere" jelentése pedig árok, szurdok, völgy esetleg patak. Tehát úgy tudnám fordítani, hogy Hentesek Völgye - szerintem találó név :(

Nem is nagyon kerestem képet ehhez, de azért mégis megnéztem. Ez ott készült - elszomorító:

Nem biztos, hogy ez pont egy örmény ember órája volt - hiszen ahogy írtam, nagyon sok tömegsírban kurdok vannak, akiket később mészároltak le... (például 1925-ben volt egy nagy mészárlás)

A tömegsírokra visszatérve. Van nagyon sok. Még több olyan, amit fel sem tártak.

Csak itt, Siirtben eddig 47-et vagy 48-at tártak fel. Pontosan most én sem tudom. (Sőt, nem voltam még a Kasaplar Deresi -n sem, de majd kimegyek.) 

Sok helyen találnak újakat. Például legutóbb Kurtalan mellett egy kicsike falu szélén találtak tömegsírt - most pontosan nem tudom, hogy mekkorát, de talán most nem is lényeges. 

A környéken és szinte az egész keleti országrészben van. Íme, ezt a képet találtam, ahol szerepelnek az eddig feltárt tömegsírok:

Nem kevés ...

Nos, azt hiszem ezzel kapcsolatban ennyit szerettem volna elmondani. Egyelőre. 

Ahogy már az elején is említettem, én nem mondhatom ki egyértelműen, hogy pontosan minek is minősülnek a 100 évvel ezelőtti események - genocídium-e vagy sem. De azt gondolom, hogy mindenki, akit érdekel és utánaolvas, el fogja tudni dönteni. 

Azt is írtam már, hogy itt, Törökországban le is csukhatnak, ha nyíltan hangoztatod hogy népirtás volt. (Mondjuk nem meglepő, mert itt lassan azért is simán lecsuknak, ha ellenkezik a véleményed Erdoğanékkal vagy kritizálni mered őket.) 

Ellentétben mondjuk Franciaországgal, ahol valamikor a közelmúltban hoztak egy nagy visszhangot kiváltó határozatot, miszerint pont az örmény népirtás tagadása minősül bűncselekménynek (vagy valami ilyesmi). Mondanom sem kell ugye, hogy azóta a franciák nem túlságosan kedveltek török körökben ...

De a lényeg, hogy szerintem a törökök soha az életben nem fogják elismerni a népirtást. Legyenek bármilyen bizonyítékok - ők hoznak ugyanannyit a másik oldalról. (Ha meg nincs, akkor csinálnak.)

Pedig mennyivel korrektebb lenne odaállni és azt mondani, hogy "Igen, az elődeink csinálták, csúnya dolog, tudjuk és bocs." Mert 100 évvel később ugyan kit lehet személy szerint felelősségre vonni?

A németek tagadják a nácik zsidók ellen elkövetett tetteit? Nem. Akik azokat elkövették, azok sem élnek már, szóval személy szerint felelősségre vonni nem lehet senkit. Az az akkori kormányzás bűne. Ennyi.

(Apropó! Állítólag Hitler többek között pont az örmény népirtás "ihlette meg"! Csak ha már a nácik szóba kerültek ...)

Szóval a törököknek, illetve mondjuk Erdoğannak ki kellene állni és bevallani.

Persze csak ha van mit bevallani.

Mert ugye én nem tudhatom, hogy népirtás volt-e vagy sem. 

Ha tudnám, akkor sem mondhatnám meg. Vagyis megmondhatnám, ha azt tudnám, hogy nem az volt - de nem mondhatnám meg, ha azt tudnám, hogy az volt.

Ajajj, na, ebbe már én is belekavarodtam. 

Azt hiszem az lesz a legjobb, ha lezárom annyival, hogy NYUGODJANAK BÉKÉBEN!

Napenergia és internet ...

... mert minden mindennel összefügg :)

Siirt. A konyhám ablakából. Csak úgy.

Azzal kezdem, hogy jó pár napig nem volt internetem. (Remélem hiányoztam! ;) )
Pontosabban a vezetékes internetemmel volt gond.
Van persze mobil internetem, de mivel volt egy nagyon fontos, határidős fordítási munkám, így kénytelen voltam azt használni, megosztani. Nem szoktam foglalkozni azzal, hogy milyen mobilcsomagom van, mert nem nagyon használom. Például az 500 MB -os internet, ami a csomagomban van, az nálam bőven ki szokott tartani egy hónapig. Hiszen itthon a vezetékes internetre csatlakozom.
Nos, mivel kénytelen voltam itthon is a mobil internetet használni, ez két nap alatt elfogyott.
Ott álltam mindenféle internet nélkül. Ugyanis hála a kedves Vodafone -nak, hiába töltöttem 50 lírát a kártyámra, hónap közben nem lehet csomagot váltani. Szerintem lassan én leszek az utolsó ember Siirtben, akinek még mindig feltöltős kártyája van - de nekem felesleges az előfizetős, mert nálam 4 líra több mint egy hónapra elég, annyira nem szoktam telefonálni. A mobilinternet miatt szoktam feltölteni minden hónapban 20 lírával - 16 líra belőle az internet (jó nagy balek vagyok, mert rohadt drága az 500 MB-ért 16 líra és vannak olcsóbb/jobb csomagok is, de nem érdekel, eddig nem volt gond és nem foglalkoztam a csomagokkal) és marad 4 líra beszélgetésre, amit szinte sosem használok el.
Hát most megszívtam, mert milyen jó lett volna, ha van ... Nemcsak azért, mert hiányzott az internet (néha lehet kicsit függő vagyok :) bevallom, de nekem nem gond), hanem mert tényleg csinálnom kellett volna a határidős munkámat.
Elhatároztam, hogy ezután átbogarászom a csomagokat és váltok - de persze azóta sem volt kedvem belemerülni :) Talán megvárom, hogy megint "pórul járjak" ...

De miről is akartam írni? Nem a mobil internetről - csak kipanaszkodtam magam -, hanem inkább a vezetékesről. Arról, hogy miért is állt le. Valamint a címet (Napenergia és internet) is meg kell még magyaráznom. Öveket becsatolni - lehet hosszú lesz ;)

Csak egy random példa - szintén a konyhám ablakából fényképeztem. Ennél lényegesen több napkollektor van azon az épületen is meg a többin is. De innen épp ez látszott.

Már 2009 nyarán, amikor először jöttem Siirtbe, feltűnt a sok napkollektor. Az épültek tetején szép számmal voltak. Meglepődtem, hogy milyen sokan hasznosítják a napenergiát. Kellemes meglepetés volt, mert azt már akkor is láttam, hogy más szempontból Siirt eléggé elmaradott.
Azóta eltelt pár év. A napkollektorok még jobban elszaporodtak a háztetőkön. (Talán nem túlzok ha azt mondom, hogy a háztartások több, mint a felében már működik.) Azonban arra is rájöttem, hogy ez a jelenség nem a környezettudatos életmódnak köszönhető :) Mert attól aztán nagyon, de nagyon messze vannak az itteni emberek...
Bármennyire is furcsán hangzik a dolog lényege a spórolás! Bizony.
Ugyanis a vezetékes gáz csak nagyjából két éve jutott el ide. Mármint az ország ezen részébe és Siirtbe is.
(Kínlódtunk is rendesen. Az egész város fel volt túrva. Arról nem is beszélve, hogy amikor a lakásba vezették be, akkor itt is mindent teljesen szétbarmoltak.)
Korábban palackos gázt használtak. A főzéshez is és a vízmelegítéshez is. (Volt ugyan villanybojler, de az ugye gyorsan elfogy. Főleg, hogy itt legtöbb helyen nagy családok élnek - nem ritkán tízen vagy még többen.) Egy palack gáz olyan 70-80 lírába került és egy ilyen nagyobb család havonta legalább kétszer cserélni kényszerült (és akkor a meleg vízzel nagyon spóroltak).

Így néz ki a leggyakrabban használt gázpalack. Ez egy 12 kg-s. (Ha jól tudom ez olyan 25-26 l gáz.)

Ennél nagyobbat senkinél nem láttam.

Szóval a napkollektor úgy 1000 líra körül van és a legtöbb helyen van lehetőség részletfizetésre.
Egyébként a pontos árról halvány gőzöm sincs. Itt is vannak olcsóbbak és drágábbak, tehát az ár változó. (Azt tudom, hogy az enyém úgy 3 éve 1600 líra volt.)
Valóban jó dolog, mert egy kicsike napsütés is elegendő.
Ami a gond, az az itteni szerelési módi. Azt szoktam mondani, hogy az itteni emberek egyáltalán nem precízek. Sőt, inkább az jellemző, hogy sok mindent csak összedobnak, megbuherálnak. A karbantartással is gondok vannak és az sem jellemző, hogy vigyáznak a dolgaikra.
És akkor itt értünk el az internetemhez!
Az történt ugyanis, hogy úgy két vagy három hete a mi házunk tetején valakinek a víztartálya szétment (vagy valami ilyesmi).
A háztetőt (természetesen lapos) állítólag teljesen elárasztotta a víz. Engem különösebben nem érdekelt (még viccelődtem is, hogy legalább tiszta lett a háztető). Én is csak azért szereztem tudomást a dologról, mert azonnal hozzám jöttek panaszkodni - rám fogták, hogy az enyém ment szét. (Azt tudni kell, hogy még mindig árgus szemekkel figyelik, hogy mit csinálok és ha valami van, azonnal rám fogják. Mert a "hülye kis külföldi úgysem tud ellenkezni".) Azonnal beszéltem a gondnokunkkal, Alival, aki megnyugtatott, hogy nem az enyém. Innentől nem érdekelt a dolog. Meg sem fordult a fejemben, hogy nekem is gondot okozhat a rommá ázott tető. Mint utóbb kiderült, nem is tévedhettem volna nagyobbat...
Az előbb már említettem, hogy nagyon sokszor úgy vannak összebuherálva a dolgok. Nos, már évek óta ez a helyzet az én vezetékes internetemmel is. Valami - számomra teljesen ismeretlen - okból kifolyólag a szolgáltatóm (TTNET) az épületen kívül vezette le hozzám azt a kábelt, ami a modemhez csatlakozik.

Ezt a kisebb erkélyemről fényképeztem. Talán valamennyire látszik, hogy az én erkélyemre három kábel megy be (egy a tv, egy a régi internetes kábel és egy az új), valamint megy még az alsó szomszédhoz is kábel. Gyönyörű ez így, tudom. Itt szinte minden épület így néz ki, mindenhol kábelek lógnak (kivéve a legújabb épületek, hiszen ott már belül oldják meg). 

Az én internetes kábelem például végigkúszik a tetőn, onnan pedig négy emeletet halad lefelé és aztán ér be hozzám, a modemhez.

Azt hiszem nyugodtan, szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy az átlagnál több ismeretem van többek között az ilyen internetszolgáltatások technikai hátterét illetően. Ezért már 5 éve próbálok megoldást találni erre, mert ez minden csak nem normális. Ez a fajta kábel nem kültéri használatra van kitalálva. Nem szerencsés, hogy télen és nyáron (esőben, hóban, fagyban) ki van téve az időjárás viszontagságainak. Még ugyancsak mázlim volt, mert működött 2,5 évig nagyjából gond nélkül (nem mondom, hogy nem voltak akadozások, de megszoktam) és csak kb. egy éve kellett kicseréltetni, de azóta is egész jól működött, csak néha szakadozott.
Március végén (29-30 körül) már kínlódás volt az internet. Azt hittem, hogy valami központi hiba van, meg volt mobil internetem is bőven, szóval nem nagyon érdekelt a dolog. Hozzászoktam már a vacakoláshoz.
Március 31-én volt egy (szinte) országos áramszünet. Aznap már azt hiszem nem is ment az internet. Az áramszünet után sem állt vissza. Akkor még vártam másnapig, hiszen azt hittem, hogy tényleg csak központi gond van. Másnap (április 1, szerda) felhívtam a szolgáltatót. Azt mondták, hogy náluk a rendszerben minden ok, úgy látják, hogy nálam is lennie kell. Megígérték, hogy küldenek valakit, aki megnézi.
Pénteken kicsit türelmetlen lettem és felhívtam őket ismét. Elintéztek azzal, hogy ok, 24 órán belül kijön valaki. (Azért a magyarországi szolgáltatók ügyfeleinek felhívnám a figyelmét erre a dologra :) Azon kívül, hogy 24 órán belül valamikor jönnek, nem mondtak mást. Ennél jobban nem szűkítették az intervallumot :) )
Szombaton 13 óra körül meg is jelent egy kedves emberke. Kedélyesen elcseverésztünk miközben ő nézegette a modemet. Hát azon tényleg nem úgy világítanak a ledek, mint kellene.
Hozott valami műszert magával, gondolta azzal megnézi a kábelt, hogy van-e jel (vagy valami ilyesmi).
És akkor valami olyan történt, amit még sosem láttam! Kihúzta a kábelt a modemből, aztán leengedte, hogy beizzítsa azt a berendezést. És a kábelből víz folyt ki!!
Úgy egy percig a szerelő is meg én is meglepetten álltunk. Aztán megállapítottuk, hogy nyilván ez lesz a probléma. Azért persze megnézte a kábelt - meglepetésre a jel tökéletes volt benne. Megnézte a modemet is. Hát az van, hogy belefolyt a víz és ez nem tett jót neki... (Az a rohadt víztartály! Amikor az szétment, valahogy beszivárgott az én kábelembe és leszivárgott a modemig.)
A megoldás tehát az, hogy új modemet kell venni. Illetve a szolgáltató ad egyet.
Azt most nem részletezném, hogy mi volt az időhúzás oka, de a lényeg, hogy tegnap (kedden) megkaptam végre a szép új modemet. (Sokkal szebb és jobb, mint a régi.)
Be is üzemeltem, működött is simán azonnal.
(Közben egyébként kiderült, hogy a felettem lakónak a modeme is velem pont egy időben ment tönkre és pontosan ugyanúgy, mint az enyém. Ugyanaz a szolgáltatónk is. Ő nálam pechesebb, mert ő még mindig vár a modemére.)
Azt gondolom mondanom sem kell, hogy a kábel maradt ugyanaz és ugyanúgy. Amíg vártam a modemre, addig folyamatosan úgy lógattam, hogy lehetőleg minden víz kifolyjon. Hát nagyon remélem, hogy nem maradt benne annyi, hogy ezt a szép, új modemet is elárassza ...
Azért nem variálok már, mert nyáron, de legkésőbb szeptemberben úgyis költözöm. Addig meg csak kibírja már!

Azt még szeretném megmutatni, hogy a kedves szerelő milyen módon szerelte vissza a kábelt.
Azt mondta, hogy ez így rendben lesz és működni fog - és végül is igaza lett!

Ez aztán össze van szerelve, ugye? Néha csak nézem és azon gondolkodom, hogy már-már csoda, hogy működik :)



A lényeg azonban természetesen az, hogy jelenleg is működik az internet. Mivel ez a modem jobb és újabb, mint a régi, így még gyorsabb is lett.
Tehát minden rosszban van valami jó :)

Ahogy azt már az elején is jeleztem, minden mindennel összefügg. Ahogy látszik, meg az internet is összefügg a napenergiával.
Engedjetek meg még egy jó tanácsot a végére:
Ha napkollektorotok van, akkor vigyázzatok a modemre!