Régi török filmek - meg ilyesmi

Nos, akkor a sok háború téma közepette egy kis más...

Jó pár napja, esetleg pár hete már hogy felfedeztem magamnak az egyik csatornát, ahol a nap 24 órájában folyamatosan régi török filmeket adnak.
Az ilyen filmeket már régóta nagyon kedvelem. Bizonyos csatornákon gyakran adnak is ilyeneket.
Egyszerűen hihetetlen a különbség az akkori és a mai filmek között. (A régi filmeken én a 60-as, 70-es és 80-as években készült filmeket értem egyébként.)
Azt hiszem ez minden országban így van. Vagy legalábbis hasonló. Tudomásom szerint még Magyarországon is vannak a régi jó filmek és vannak modernebbek is - a kettőt nem igazán lehet egy lapon emlegetni. Bár bevallom, hogy olyan sok mai magyar filmet nem ismerek, nem is nagyon tudom, hogy mi a "menő" mostanában a magyar filmek terén, de az én ízlésemnek az a pár modern film, amit volt szerencsém látni az utóbbi pár évben ... nos, nem igazán jöttek be. Elismerem, hogy az ízlések különbözőek, nyilván van, akinek tetszik. Nekem nem. Ennyire egyszerű. Nekem a régebbi filmek jobban tetszenek.

De visszatérve a török filmekre ...
Miért is szeretem annyira?
Először is azt vettem észre, hogy az akkori beszédstílus sokkal jobban tetszik. Nekem úgy tűnik, hogy ezekben a régebbi filmekben szebben beszélnek az emberek. Úgy értem, hogy ez a stílus jobban tetszik.
Azt is bevallom, hogy annyira megszoktam az itteni beszédstílust, hogy nekem nagyon jó lecke a régi filmeket hallgatni :) Egy török nyelv és irodalom tanárom mondta, hogy az tény, hogy ezen a területen eléggé lerontják a török nyelvet. Sokan a kurd nyelv miatt nem beszélnek jól törökül (mivel itt többnyire kurd az anyanyelve az embereknek). Nyugatabbra sokkal szebben beszélnek.
És itt nem a tájszólásokra gondolok, mert a Földközi tenger és a Fekete tenger környéki népek beszédét ha megzavarodok sem értem legtöbbször. Pedig törökül beszélnek, de olyan tájszólással néha, hogy az bizony a török ismerőseim bevallása szerint néha nekik is kihívás :)
Itt, ezen a területen a szavak lerövidítése a jellemző. Vagy hogy is mondjam.
Megpróbálom példákon bemutatni - bár tudom, hogy annak, aki törökül nem beszél, sok mindent nem fog jelenteni:
Amikor meg akarom kérdezni valakitől, hogy jön-e, akkor azt kérdezem, hogy "gelecek misin?". Ehelyett itt a többség kérdése egyszerűen csak "geleceksin?", vagy rosszabb esetben "gelcen?" (geldzsen)
Vagy pedig a másik: Amikor azt mondom, hogy jönni fogok, akkor: "geleceğim" (ejteni: geledzsem), na az itt "gelcem" (geldzsem). Vagy megyek: "gidecegim" (gidedzsem) helyett "gitcem" (giddzsem)
Épp tegnap hallottam egy kisfiútól, Diyarbakirban, hogy "vermirler". Na ezt aztán tényleg nem értettem. Kiderült, hogy arra panaszkodott, hogy a társai nem adnak neki a pénzből (autó ablakát mosták le piros lámpánál és adtam a csapat gyereknek egy marék aprót, hogy osszák el). Ezt én így még sosem hallottam, ezért nem is értettem. Mert a nem adnak helyesen: "vermiyorlar", ehhez képest a "vermirler" már elég nagy különbség :) Utólag elgondolkodtam, hogy lehet, hogy nem is a "vermiyorlar", hanem a "vermiyecekler" (nem fognak adni) helyett használják így - de így is nagy a különbség. De a török nyelvész ismerősöm azt mondta, hogy az előbbi.
Mindegy. Az a lényeg, hogy nem beszélnek igazán szépen az itteni emberek. (A nyelvész ismerős azt mondta, hogy például Istanbulban vagy Izmirben sokkal szebben, helyesebben beszélnek. Ezt én nem igazán tudom.)
Mivel én is ezt a beszédet hallom itt nap, mint nap, így óhatatlan, hogy néha én is elengedem magam és így beszélek :) Persze igyekszem figyelni - hát ha már egyszer mindenképpen törökül kell beszélnem, akkor beszéljek helyesen ;)
De visszatérve a régi török filmekre, azért szeretem, mert a legtöbbször a legtöbb színésztől sokat tudok tanulni.

Számomra a másik jelentősége a régi török filmeknek az nem más, mint hogy a legtöbb hűen mutatja be az akkori (30-40 évvel ezelőtti) szokásokat. Amiket megismerve sokkal érthetőbbek a mai dolgok is. Főleg, hogy errefelé ugye nagyon lassan telik az idő, alig változnak a dolgok, szinte csak apróbb változások vannak a régi filmekben bemutatottakhoz képest. De talán nem tévedek nagyot ha azt mondom, hogy a modernebb területeken is vannak olyan szokások, amik ezekből a régi szokásokból finomodtak kissé. Az alapok nagyon sok helyen, nagyon sok családban valamennyire megmaradtak. Ezekből a régi filmekből sokat lehet tanulni. Meg szörnyülködni - mert néha hajmeresztő dolgok vannak ám. Annyira nem szeretem a drámákat, de ezen a csatornán sokat láttam már.
És persze vannak vicces filmek, vicces momentumok. Elnézem az akkori divatot - néha igen mókásnak tűnik.
Sőt, már az maga is vicces, hogy a filmes technikák mennyit fejlődtek az évek során.
Vannak kissé "gagyi" filmek is.
Sőt! Van olyan, ami egy az egyben koppintása mondjuk egy amerikai filmnek. Erre a legjobb példa egy olyan film, aminek az a címe sajnos totálisan kiment a fejemből, de a történet maga teljes egészében az a bizonyos 1970-es Love Story (Ali MacGrow és Ryan O'Neal). Még a filmzene is ugyanaz.

Mindent összevetve szórakoztatóak, nagyon kellemesek ezek a filmek. Én nagyon szeretem.
Mást nem is nagyon nézek a tévében - talán híradót néha. A megszámlálhatatlan sorozat meg aztán abszolút nem érdekel!
Tudom, hogy manapság sok török sorozatot adnak magyar csatornán is.
Ezekben az itteni kultúra egy nagyon vékony szeletét lehet megismerni. Teljesen nem. Főleg meg nem azt, ami mondjuk inkább keletebbre jellemző, ami nem sokba hasonlít az "európai" kultúrához. Ha valaki ilyen úton - mondjuk filmek által - szeretne bepillantást nyerni a miénktől totálisan eltérő kultúrába, akkor tudok ajánlani néhány filmet. Nem gondolom, hogy ezek közül a régi filmek közül bármelyik is meglenne magyar szinkronnal ( :) ), bár mondjuk a Gelin című film, amit a napokban láttam, elég jellemző momentumokat sorakoztat fel - hogy egy családban mi a hierarchia, mi fontos és mi nem. (Mondom, ezek a filmek régi szokásokat mutatnak be, de bizonyos területeken majdnem ugyanígy megvannak ezek a szokások.)
Van egy jóval frissebb film (2007-es), amiről biztosan tudom, hogy megvan a magyar szinkronja. Talán a YouTube-on is megvan ez a film - megpróbálom megkeresni. Ez is mutat egy kicsit a régebbi szokásokból - amik nagy része a mai napig változatlan bizonyos falvakban.
Ez a film a Mutluluk (a szó boldogságot jelent, de a film magyar címe: Gyönyör - szerintem nem túl jó választás...).
Ha valakit érdekel, akkor itt megtalálja: Gyönyör (Mutluluk) - YouTube (a magyar változatot nem néztem még, de úgy hallottam, hogy picit rövidebb a töröknél, de azért a lényeg talán megvan).
Nem is tudom, hogy hogyan jutott pont ez eszembe most :) Rég nem is láttam ezt a filmet, ezenkívül nem is akartam itt filmet ajánlani ... Mindegy :) hátha valakit érdekel! (Ha valaki esetleg látta már vagy esetleg megnézi, szívesen várom a véleményeket!)

Én meg most nézem a Dertler Benim Olsun című filmet - ezt egyszer már elkezdtem nézni, de nem volt kedvem végig ülni, nem kötött le. Hátha most :)
Kinn úgyis nagy meleg van - a klíma mellett így elviselhető!

kezdődik kezdődik kezdődik

És hogy ezeket miért írtam le egyáltalán?
Lazítás :) Sok rémes dolog között nekem például jól esik így kikapcsolódni :)

Konzuli tájékoztatás Törökországról - meg amit én gondolok

Az elmúlt napokban többen is felhívták a figyelmemet az alábbi tájékoztatásra.
Gondolom, hogy aki nem tervezte, hogy Törökországba utazik, biztosan nem találkozott ezzel a tájékoztatással :) Ez természetes. Bizonyára nem is sokakat érdekel.
Én most mégis meg akarom mutatni ezt - és persze esetleg hozzátenni néhány gondolatomat :) Mert saját gondolatom aztán mindig van :)

Ha jól látom, akkor három nappal ezelőtt (07.28.) frissült a Konzuli Szolgálat oldalán a Törökországra vonatkozó cikk - biztosra veszem, hogy a biztonsággal kapcsolatos dolgokat frissítették. (Pontosan nem tudom, mert őszintén szólva nem szoktam ezt olvasgatni.)
Azt hiszem felesleges a teljes cikket ide bemásolnom. Aki akar egészen pontosan utána tud nézni a Konzuli Szolgálat - Törökország oldalon. (Az oldalról idézett dolgokat dőlt betűvel írom.)
Egyébként az egész írással csak azért foglalkoztam a szokásos két percnél többet, mert Siirtet is említi. Nahát, pedig azt hiszem nem is tudják, hogy létezik! :)
Jó, ez volt a vicc része.

De mit is írnak erről szép, nagy országról:
Az egész azzal kezdődik, hogy "Tájékoztatjuk a magyar állampolgárokat, hogy az ország utazás és ott tartózkodás szempontjából "II. Fokozott biztonsági kockázatot rejtő országok és térségek" kategóriába tartozik." Ez egyébként még nem az I. kategória, ami azokat az országokat foglalja össze, ahová tényleg nem javasolt utazni. Ez annál valamivel talán enyhébb még. Az ide tartozó országokba (például Törökország) különös körültekintéssel kell tervezni, az utazás során elővigyázatosnak kell lenni, bizonyos területeket érdemes, esetleg szükséges elkerülni - az állam néhány területen nem tud védelmet biztosítani. Ilyesmi. (Az I. kategória például Irak, Szíria.)

Még mit írnak:
Tüntetést és tömegdemonstrációt messziről elkerülni - Ez sem újdonság. Egyetlen turistának sem ésszerű belekeveredni bármilyen belpolitikai eseménybe. Ez azt hiszem minden más országban is így van. Ha elmegyünk nyaralni valahová, akkor igyekszünk nem belekeveredni semmilyen helyi vitába. Ráadásul az itteni tüntetések eléggé el tudnak fajulni...

Ami már "érdekesebb":
A Külgazdasági és Külügyminisztérium Délkelet-Törökország egésze esetében fokozott óvatosságra inti az utazókat. Felhívja a magyar állampolgárokat, hogy csak a legszükségesebb esetben utazzanak a délkelet-anatóliai térség következő tartományaiba: Mardin, Siirt, Tunceli, Van, Diyarbakir, Hatay, Kilis, Gaziantep, Sanliurfa valamint Hakkari és Sirnak, tartományokba. Egyáltalán NE utazzanak Törökország szíriai határ menti részeibe (Hatay, Gaziantep, Sanliurfa, Mardin, Sirnak). A Szíriában folyó harcok miatt a török határon többször átlövések, eltévedt rakéták lehetnek. Az Iszlám Állam és az al-Nusra ellenőrzi a határállomásokat a szír oldalon Şanlıurfa és Gaziantep (Öncüpınar, Kilis, Akçakale) tartományoknál. A harcok miatt a török hatóságok korábban több határmenti települést kiürítettek a térségben (Küçükkendirli, Büyükkendirli). A Külgazdasági és Külügyminisztérium tehát az átlövésekre, illetve a határ mentén előforduló fegyveres összecsapásokra való tekintettel – életük és testi épségük megóvása érdekében – semmiképpen sem javasolja, hogy magyar állampolgárok megközelítsék a török-szír határ térségét.

Törökországban a terrortámadások veszélye a térségbeli konfliktusok miatt megnőtt.

A török-szír határon található Sanliurfa tartomány Suruc járásában 2015. július 20-án, a déli órákban terrortámadás történt, amelynek eddig 32 halottja és 100 feletti sebesültje van. (Én erről írtam itt is.)
2015. július 23-án, a török-szír határszakaszon tűzpárbajra került sor az ISIL és a török hadsereg között, amelynek során egy török altiszt és egy militáns életét vesztette. A török hadsereg válaszul rakétatámadást intézett az ISIL szíriai állásai ellen. (Az ISIL egyébként az IS vagy ISIS másik neve - ők így emlegetik.)
Mindeközben Törökországban számos belbiztonsági intézkedésre került sor, razziákat tartottak több tartományban, amelynek során több száz embert vettek őrizetbe terrorista szervezetekkel történő együttműködés gyanújával. A 2015. július 25-26-i hétvégén végrehajtott razziák Isztambul egyes kerületeiben komoly, halálos rendőri áldozattal is járó összecsapásokhoz vezettek a rendőrség és illegális szervezetek feltételezett tagjai között. Komolyan veendő értékelés szerint Isztambulban jelentősen megnőtt a tömegközlekedési eszközök, különösen a metró Yenikapı, Hacıosman, Osmanbey, Taksim állomásai és a metróbusz vonalának biztonsági fenyegetettsége.

2015. január 6-án öngyilkos merénylő támadt egy, az Isztambul történelmi belvárosában, Sultanahmet városrészben található rendőrőrsre. A támadásban meghalt egy rendőr és életét vesztette az elkövető is.
Ezek mondjuk inkább hírek, mint utazási tanácsok :) De gondolom azért írták bele, hogy ezzel is alátámasszák a figyelmeztetést. Vagy nem tudom.

Törökországban az elmúlt időben több, kurdok által szervezett tüntetés volt, elsősorban Isztambul, Siirt, Mardin, Diyarbakır, Muş, Van és Hakkari tartományokban. A lázongások miatt a török hatóságok bármikor kijárási tilalmat rendelhetnek el.
Ilyen kijárási tilalmat eredményező tüntetés tavaly ősszel volt itt Siirtben, erről is írtam már korábban. Kisebb tüntetések mindig vannak, de azokat megszoktuk.

Az elmúlt időszakban több emberrablás is történt a délkeleti térségben, amit útlezárással, autóbuszok megállítása útján hajtottak végre a fegyveresek. Kérjük, fontolják meg, hogy valóban szükséges-e felkeresniük a délkeleti tartományokat, de lehetőség szerint kerüljék az odautazást. Ez a felhívás vonatkozik a korábban felsorolt tartományok mellett Mardin és Batman tartományokra is.

Igen, az emberrablásokkal kapcsolatban nincs mit tagadni. Van. Ennyi. Mondjuk többnyire a fegyveres testület tagjait "szeretik" elrabolni, vagy azokat, akik az államhoz, a kormányhoz közel állnak.
Valóban előfordul, hogy megállítanak autóbuszokat, autókat és ellenőrzik a bennük utazók igazolványát.
Ja, azt még gyorsan tisztáznom kell, hogy akik ezeket végrehajtják, azok a PKK tagjai. (Tehát nem ISIS.)

Nos, ezek a figyelmeztetések mindenképpen megszívlelendők. Én csak azt tudom mondani, hogy a helyzet nem tűnik olyan rémesnek. Én legalábbis nem tapasztalom. Az elmúlt pár hét során nagyon sokat utazgattam a Siirt-Batman-Diyarbakir vonalon, volt, hogy naponta vagy két naponta. És nem tapasztaltam semmi különösebbet. A korábbihoz képest a változás talán annyi, hogy menet közben több katonai járművel találkoztam, illetve ezekben a városokban több helyen állomásozik állig felfegyverzett készenléti rendőr csoport. (Korábban is voltak itt-ott, de most talán több van, nos, jóval több.)
Az is valós, hogy több helyen történt robbantás - a PKK robbanószereket helyezett el több útszakaszon és azokat távirányítással robbantották fel, amikor katonai vagy rendőrségi jármű ment arra.
Ezzel kapcsolatban én csak annyit gondolok, hogy nem szívesen közlekedek katonai jármű mögött.

Úgy másfél hete volt szerencsém egy ilyen jármű alatt haladni kényszerűségből. Amint lehet előzi az ember :) Mert sosem lehet tudni ...

Úgy egyébként meg ez az egész helyzet egyáltalán nem ismeretlen. Az elmúlt három évben jó kis tűzszünet volt, de előtte szinte pont ugyanez volt a helyzet. A civil lakosság többnyire biztonságban volt - persze akadtak véletlen civil áldozatok is -, inkább "csak" a katonákat és rendőröket támadták. (Ismét mondom, hogy ez a PKK.) Akkor is szinte nem telt el nap anélkül, hogy ne érkezett volna hír hősi halottakról (katonák és rendőrök). Ez manapság is így van.
Nagy általánosságban azt tudom mondani, hogy persze érdemes megfontolni minden figyelmeztetést, de annyira nem kell rettegni. Az itteni emberek is élik mindennapjaikat. Persze kissé visszafogottabban mint ezelőtt, de azért senki nem retteg otthon a négy fal között.
Korábban is említettem már, hogy viccesen azt szoktam mondogatni, hogy amíg én itt vagyok, addig ez a hely nagyjából biztonságos. Ezt úgy érzem, hogy ha rázós lesz a helyzet, akkor persze én is elhúzok innen. De addig még van itt egy kis dolgom, azt be kell fejeznem (nem tart már sokáig).

Azt hiszem nincs is több mondanivalóm ezzel kapcsolatban.
A helyzet nem olyan rossz, de az embernek nem árt óvatosnak lenni. Mindig, mindenhol.
A szíriai határ közelébe menni aztán tényleg nem tanácsos. Már csak azért nem, mert elméletileg a rendőrség és katonaság nagyon figyeli azokat a külföldieket, akik erre a területre utaznak. (Nem akarnak-e csatlakozni.) Azért mondom, hogy elméletileg, mert erről nem vagyok teljesen meggyőződve ...
Én azt gondolom, hogy még mindig bárki nyugodtan elutazhat ahová csak akar országon belül.
Ahogy azt mondtam már korábban is, veszélyes vagy nagyon szokatlan eseményt én még itt nem tapasztaltam.
A figyelmeztetés valószínűleg akkor jó, ha picit megijeszti az embert.
Egyébként meg a turisták tényleg maradjanak a turistáknak való helyeken.
Például Antalya, Izmir .. ilyesmi. Az ilyen helyeken, a csilli-villi hotelekben a legkisebb a valószínűsége annak, hogy valami baj éri.
Ha mindenképpen a délkelet- anatóliai térségbe vágyik, akkor van néhány alapvető szabály, aminek betartásával csökkenteni lehet a veszély lehetőségét. (Akit ez érdekel, szívesen elmesélem - bár inkább nem szívesen, mert aki nem ismeri jól az itteni dolgokat, az most inkább tényleg ne jöjjön erre...)

Törökország most - ahogy én látom

Bár a helyzet szinte folyamatosan változik, mindig újabb és újabb hírek jönnek, én azért úgy gondoltam, hogy leírom ide, hogy most éppen mi a helyzet.
Vagyis inkább azt, ahogy én látom és gondolom a dolgokat - szokás szerint.

Már magyar híroldalakon is olvasható, hogy bizony pár napja Törökország lépett egy nagyot.
Mondhatnám azt is, hogy begyújtotta a rakétákat és immár nem csak tétlenül nézi, hogy mi folyik a szomszédban. Ez eddig ok, viszont engem speciel nagyon meglepett, hogy az ISIS ellen irányuló támadással teljesen párhuzamosan totál más irányba is hadműveleteket kezdett ...

A dolog egy robbantással kezdődött 2015.07.20-án, Şanliurfa tartomány Şuruc nevű településén. Ez egy kisebb, nagyjából 50 ezres város a szíriai határ mellett.

Baloldali (kurd) fiatalok gyűltek itt össze úgy 300-an. Kobaniba akartak menni, segíteni annak újjáépítését. Egyrészt ott gyülekeztek és várakoztak az indulásra, másrészt pedig ha már ott voltak, akkor nyilván tüntettek is egy kicsit. (Ezen ne lepődjön meg senki - a törökök és a kurdok eleve szeretnek tüntetni, és akár apróságok miatt is összegyűlnek. Ilyen tüntetős nép ez.)
És egy ilyen gyülekezés/tüntetés kellős közepébe sétált be egy fiatal, 20 éves, török állampolgár IS tag és felrobbantotta magát.
Erről az egészről - mármint a robbanásról - van egyébként a YouTube-on egy videó, sokat gondolkodtam, hogy betegyem-e ide. Végül inkább csak a linket teszem, aki akarja megnézheti itt (a robbanás 20 mp-nél).
A felvétel elején annyi látszik, hogy egy csoport ember áll egy zászló körül/mögött, szlogeneket mondanak és egyszer csak BUMM.
Azért hihetetlen, hogy a pillanat tört része alatt mennyire megváltozhatnak a dolgok ...
A robbanásban 32 ember halt meg, a sebesültek száma több, mint 100.
Természetesen rohamos sebességgel sikerült kideríteni az öngyilkos merénylő kilétét (nála volt az igazolványa). Írhatnék most nevet és egyéb adatokat, de minek (a képen ott van). Egy fiatal, 20 éves egyetemista volt a robbantó. Később az utcai kamerák felvételeit visszanézve látszik, amint ez a srác totál kényelmesen sétál a tett helyszínére. Semmi feltűnő nem volt rajta. Na persze így utólag azért észre lehet venni, hogy bár vékony testalkatú volt, ehhez képest elég bő fehér inget viselt (ez rejtette a testére erősített robbanószereket), ami kissé kövérnek mutatta. De akkor senkinek nem tűnhetett fel semmi különös.

(Egyébként egyszerűen hihetetlen, hogy tényleg mennyire kényelmesen sétált a srác! Lóbálta a kezét, nagyon laza volt. Én gyanítom, hogy valami gyógyszer vagy kábítószer hatása alatt lehetett. Mert egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy egy fiatal ember ennyire nyugodt lenne, miközben tudja, hogy ő maga is hamarosan meghal. Az ISIS köreiben egyébként teljesen megszokott, hogy kábítószereket szednek. Ez ismert tény.)

Ez után a merénylet után dönthetett úgy a török kormány, hogy ezt már nem hagyja szó nélkül. Ezt még meg is értem. Egyelőre még azt nem sikerült megértenem, hogy miért kellett egyúttal a PKK ellen is elindulni. Pont most?
A kurdok és az ISIS közötti ellentét már mindenki számára ismert lehet. Nem is meglepő. Azt is lehetett tudni már hónapok óta, hogy nagyon sok ISIS tag van jelen Törökországban és bármire készek, parancsra várnak. A két csoport között igazából megy az adok-kapok. Még a fenti robbantás előtt a PKK (illetve ha jól tudom, akkor annak egyik fiatalokból álló mellékága) Istanbulban megölt egy negyvenvalahány éves férfit, aki elég magas beosztású ISIS tag volt és úgy 7 hónappal ezelőtt gyógykezelésre ment a városba.
Szóval tényleg ide-oda megy a dolog.
Még mielőtt tovább mennék, egy dolgot azt hiszem feltétlenül pontosítanom kell. Az előbb is azt írtam, hogy "a kurdok", így általánosítva. De azt már csak a török hadműveletek megértése miatt is muszáj kifejtenem, hogy itt nem általánosságban van szó a kurdokról. Legalább három csoportról van ugyanis szó (több csoportról most inkább nem beszélnék, mert engem például totál megkavar):
- van a YPG, a szíriai kurdok,
- van a pesmerga, ők az iraki kurdok,
- van a PKK, ők mindenhonnan vannak és mindenhol ott vannak.
Szíria északi területein a YPG az aki felvette a harcot az ISIS-szel (lásd Kobani esetét).
Irak északi részén már évek óta megvan a kurdoknak az a bizonyos autonóm terület, ezt a területet illetve ennek határait a pesmerge védi (a szó eredeti jelentése elöl járó, elöl menetelő; ők nem professzionális fegyveres testület, de lelkesek és viszonylag hatékonyak).
A PKK a kurd munkáspárt. Írtam már róluk többször több helyen. Mit szépítsek: terroristák. Évekkel ezelőtt is sok törökországi merényletet követtek el. Sok rendőr, katona, de civil is áldozatul esett robbantásaiknak, támadásaiknak. Volt aztán pár rövidke évig egy kényelmes, nyugis időszak - de a tűzszünet pár hónapja véget ért. Azóta is volt egy pár durvább megmozdulásuk. (Most így hirtelen nem is emlékszem, hogy pont a robbantás előtt vagy után, de valamikor két rendőrt is agyon lőttek a saját lakásukban - mert azt állították, hogy segítettek ISIS tagoknak Törökországba jutni. Megmondom őszintén, hogy én már lassan senkinek sem hiszek...)

Nos, az a lényeg, hogy Törökország úgy döntött, hogy akkor most már elég és lép egy nagyot.
Az általam úgy szeretett Diyarbakirból F16-osok indultak meg (Már korábban biztosan említettem, hogy ebben a városban elég nagy légitámaszpont van.)
Szíriában ISIS-hez tartozó célpontokat lőnek, Irakban viszont PKK-hoz.
A szíriai helyzet nekem kicsit érdekesnek tűnik. Ugyanis itt (elméletileg) nem lépik át a légtérhatárt, szóval maradnak török légtérben és onnan bombáznak. Ez nem is meglepő, ismerve a török és szír kormányok közti feszült viszonyt (konkrétan, hogy Erdogan legszívesebben fellógatná Asszadot.) Annyira nem értek a harci dolgokhoz, de vajon a határ ezen oldaláról milyen hatékonyan tudnak az ország (Szíria) beljebb eső területein lévő ISIS célpontokat bombázni? Ezek inkább alibi-bombázásoknak tűnnek. (Ennek már kicsit összeesküvés elmélet szaga van tudom, de akkor is azt gondolom, hogy az ISIS ellen ez nem komoly lépés.)
Az iraki célpontokkal kapcsolatban én most nem is tudom, hogy is van. Ott berepülnek? A kurdok hagyják? (Mert az észak iraki rész az kurd autonóm terület.) Valahogy megoldják, mert például tegnap este is 3 F16-os szállt fel és ki is kilőttek egy PKK kiképző tábort Irak északi részén...
(Az azért megfigyelhető, hogy Irakban nem úgy általában a kurdok ellen mennek - az előbb ezért probáltam pontosítani az egyes kurd csoportokat -, hanem kifejezetten a PKK ellen.)

Az egy dolog (elég jó dolog), hogy ISIS célpontokat támad Törökország. Bár továbbra is azt vallom, hogy nem sokat érnek ezek a bombázások, mert ezzel csak ritkán tudnak nagyot ütni. (Ezt elmondtam már az USA vezette koalíció légicsapásaival kapcsolatban is.) Az igazi megoldás mindenképpen szárazföldi hadművelet lenne - ez ellen persze mindenki "hadakozik". (Érthető.)
Az is tény, hogy az ország túl sokáig nézte szinte tétlenül a szomszédban zajló eseményeket. Legyünk őszinték: nemcsak nézte, hanem elnézte. Nem akarom azt mondani, hogy segítette is az ISIS-t, de azért voltak/vannak érdekes dolgok. Sok hibát követett el Törökország. Most valamiért úgy döntött, hogy felveszi a kesztyűt és kiáll az ISIS ellen. Ok. Talán nem lesz hiábavaló az erőfeszítésük.
De ami engem igazán meglepett, hogy amíg az egyik karjával Szíriában az ISIS-t próbálja támadni, addig a másikkal a PKK ellen megy teljes erővel.
Mondjuk ennek sem kellene meglepnie engem. Hiszen az is régóta ismeretes volt, hogy a kormány (pontosabban Erdogan) egyre kritikusabbnak találja a határ menti területeken a kurdok megerősödését.
Ha van valami amit Asszad és az ISIS bukásánál jobban szeretne, akkor az a kurdok "megsemmisítése". Huhh, ez így durva, tudom. Az a lényeg, hogy mindenképpen meg akarja akadályozni a megerősödést és egy összefüggő autonóm terület (esetleg állam) létrejöttét.
Nos, ezért szépen elkezdte támadni a PKK táborait, bázisait.
Ezzel pedig visszatértünk 3-4 évvel ezelőtti időkhöz. És ez nagyon nem jó.
A kurdok (a PKK és az őket támogató nagy számú civil lakosság) ezt egyrészt nagyon nem nézik jó szemmel, mindenben az állam és a rendfenntartók ellen vannak. Gyakoriak a tüntetések. A PKK pedig robbantgat, támad - igyekszik ritkítani a rendőrség és katonaság állományát. Már a napokban is sok támadás volt rendőrség, katonaság épületei vagy járművei ellen.
Folyamatosan az ellenőrzések, letartóztatások. Egyik ismerősöm mesélte, hogy tegnapelőtt este is szokás szerint békésen üldögéltek egy teázóban egy parkban, mire csomó rendőr jelent meg. Kifejezetten kerestek valakit. Megnézték mindenki igazolványát és végül két embert tartóztattak le.
Az utakon is folyamatosak az ellenőrzések.
Az elmúlt pár napban szinte minden tartományban hatalmas razziák voltak, már több, mint 500 embert tartóztattak le. ISIS és PKK szervezetekkel kapcsolatban álló embereket egyaránt.

Az én személyes véleményem az, hogy a kurdokkal szemben nem igazán lehet erőszakkal fellépni. Mert azt csak mi szívjuk meg. Velük valami kompromisszumra lenne szükség. De most ezzel a támadássorozattal csak olajat öntöttek a tűzre. És innentől kezdve egymást fogják érni a támadások. Ez az egész csak még instabilabbá fogja tenni Törökországot.
Arról nem is beszélve, hogy Erdogan és a kormány részéről ez szerintem politikai öngyilkosság volt.
Korábban írtam már a legutóbbi török választásokról. Akkor az AK Parti nem szerezte meg a kormányalakításhoz szükséges többséget. Voltak és vannak ugyan koalíciós tárgyalások, de eddig nem vezettek eredményre - szerintem ezután sem fognak. Tehát új választásra lesz szükség.
Ezzel a húzással vajon mekkora támogatottságot fog az AKP szerezni?
Nyilván a kurdok köreiben még ennyit sem. De amikor szinte naponta érkeznek "hősi halottakról" hírek, mutatják a hírekben az elesetteket gyászoló családokat, akkor gyanítom, hogy a nem kurd lakosság körében is sok támogatót veszítenek. Na persze erre való a "PKK miatt van az egész" propaganda. Csak vajon ki és meddig veszi ezt be? Nagyon sokan fognak még meghalni addig, amíg megint találnak valami átmeneti megoldást. És mindig minden csak ismétlődik.
Félreértés ne essék: egyáltalán nem szimpatizálok a PKK-val! Sőt! Viszont itt élek és tudom, hogy mi történik akkor, ha nem az van amit ők akarnak ...

Azáltal, hogy az országon belül ilyen kiélezett a hangulat, megint az ISIS járhat jól. Már ha elég okos ezt kihasználni. Hiszen amíg a macska az egeret kergeti, addig a kiscsibe elsurranhat ...
Épp tegnap említettem egy ismerősömnek, hogy mivel most a törökök megint a PKK koncon rágódnak, nem tudnak teljes erővel odafigyelni az ISIS-re (hiszen nagyon nehéz egyszerre két helyre koncentrálni). Azok meg most elégedetten dörzsölik a kezüket. Jó, persze kapnak egy-két bombát, de ennyit korábban is ütöttek már rajtuk (az USA vezette koalíció) és nem sok minden változott.
Valószínűleg most sem nagyon fog.
De majd kiderül. Kíváncsian várom, hogy mi lesz ebből.

Egy picinyke pozitív vonzata lett annak, hogy Törökország "hadba lépett". A dollár árfolyama elég szépen megnőtt. Megmondom őszintén, hogy ezen a dolgon én is nyertem pár száz lírát ...
Ez van.

Menekültek a város szélén

Diyarbakir mellett van egy igazán hatalmas menekülttábor. Sajnos eddig sosem sikerült lefényképeznem ... Pedig az út mentén van, de valahogy mindig elnéztem.
De persze Törökországban rengeteg ilyen tábor van. És mindegyik hatalmas.
Menekültek azonban nemcsak ezekben a táborokban vannak, hanem szerte az országban.
Van, ahol a város szélén táboroztak le. Mint például Batmannál.
Ezeket a fényképeket a "táboruk" mellett elhaladva készítettem:

Az UNHCR az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala

Azt hiszem nem kell sok mindent hozzáfűzni ezekhez a képekhez ...
Kétségtelen, hogy nem egy álom ilyen környezetben "élni", de valószínűleg még ez is jobb, mint ami elől menekülnek ...

Néhány (élet)kép máról

Ma megint volt egy "rövidke" utam, szokás szerint Diyarbakirba.
Ahogy már a múltkor is, most is fényképeztem pár dolgot. Csak úgy.
És most ezeket hoztam, kicsit ömlesztve :) de remélem azért nem nagyon gáz ...
Mivel leginkább autóból fényképeztem, ezért elnézést kérek a képek minőségéért!

Diyarbakirból kifelé haladva egyszer csak meglepődve vettem észre egy táblát, ami szerint errefelé valahol bizony templom (!) található. 

Na, ezt látnom kell - gondoltam. Hát ilyen keskeny és kanyargós utcákon kellett keveregni, mire oda jutottam. Félelmetes volt, néhol alig fért el az autó! Vagyis elfért, de én kétségbe vontam, hogy elfér. Szóval nem volt jó. De igazság szerint én gyalog nem szívesen kanyarognék erre :( 

Nos, azért valahogy csak meg fogom oldani, mert nagyon szeretnék benézni a templomba!

Nem is csak egy, hanem mindjárt két templom is van! Szinte pont egymással szemben. 

Sajnos a fenti kép bal oldalán - talán valamennyire kivehető - Meryem Ana Süryani Kadim Kilisesi -t egyáltalán nem tudtam lefényképezni, mert a nap ott totál szembe sütött. 

Közben rájöttem, hogy ott szúrtam el a dolgot, hogy a másik oldalára kellett volna mennem :) Az sokkal templom-szerűbb és ott lett volna mit fényképeznem. (Egyébként a tábla is mondta, hogy bejárat a másik oldalon, de akkor épp már nem volt kedvem kanyarogni többet.)

Ez egyébként egy asszír templom, vagy hogy is mondjam. Keleti ortodox. Asszír. Na, értitek remélem :) 

Legközelebb direkt ezért megyek erre - immár tudom, hogy hova kell mennem, és mindenképpen bemegyek ide is. Néhány képet lehet találni erről a templomról például ezen az oldalon.

Ja, a neve egyébként nagyjából (de tényleg nagyjából) Mária Anya asszír templom. (Meryem=Mária, Ana=Anya). Tényleg gőzöm sincs, hogy magyarul hogyan nevezhetik, de szerintem most éppen nem is ez a lényeg...

Ez pedig a Diyarbakir Kilisesi - angolul Diyarbakir Church, magyarul valószínűleg Diyarbakir Templom lenne a neve (ha magyarul meg akarnák nevezni). Egyszerűen csak ez a neve. Ez egy protestáns templom - többet sajnos nem tudok róla mondani egyelőre! (Bővebb infó erről a templomról itt) 

Azon a réztáblán a felirat hirdeti, hogy istentisztelet vasárnap 11 és 13 órakor, a templom látogatható minden nap 10-18 között. (Bementem volna szívesen, de nem lehetett most - majd visszamegyek.)

Nem tudom, hogy mennyire látszik a képen... Azt próbáltam lefényképezni, hogy a réztábla felett a templom falába két feliratot véstek: DIYARBAKIR KILISESI és DIRYARBAKIR CHURCH

Ez a Diyarbakir Kilise bejárata - ismét csak bocsánat a kép minősége miatt. 

Szavamat adom, hogy legközelebb ha arra járok, akkor ezeknél sokkal jobb és értelmesebb képeket fogok készíteni ezekről a templomokról. Nyilván ez nekem is szívügyem :) És azt is bevallom, hogy nagy örömmel tölt el, hogy ennyire közel végre templomot is találtam - még ha csak kívülről is láttam, akkor is nagy öröm volt ez nekem!

Ez is annyira jellegzetes ... Ugye ez egy kissé félelmetes (nekem az) kurd kerület kicsiny sikátorokkal ... az egyik falon ezt az írást fedeztem fel: KATIL ERDOGAN (a 'katıl' szó gyilkost jelent, az Erdogan pedig egyértelműen a köztársasági elnök. A kurdoknak szokásuk legyilkosozni az elnököt - ez még a Gazi Park balhéból ered ... 

  

Amikor itt Diyarbakirról írtam, már említettem azt a bizonyos várfalat. Nos, ez most egy kicsit már szögből. Persze így nem látszik semennyire sem, de el kell hinnetek, hogy tényleg lenyűgöző :)

Nos, kérem szépen :) Hortobágyon kilenclyukú híd van, Diyarbakirban pedig tízlyukú. Tudom, most mindenki nekiáll számolgatni a képen a lyukakat ... Nem kell, bevallom, hogy csak 9 látszik. Egészen egyszerűen béna voltam és nem bírtam egyszerre mindet lefényképezni. Ennyi. Pedig azt hittem, hogy megfelelően helyezkedtem - de itthon vettem csak észre, hogy elszúrtam. 

De hogy bizonyítsam az igazamat, íme egy kép (innen), amin már látszanak a lyukak:

Ezt meg lehet számolni! Tíznek kell lenni - nekem mindig annyi jött ki, mert sokszor utána számoltam :)

A folyó pedig, amin ez a híd átível, az nem más, mint a Dicle. Mi Tigris néven ismerjük és erről szintén írtam az előző Diyarbakiros bejegyzésben.

A macska-haver, akiről a Facebookon is írtam már. Ultra cuki :) 

Ha arra jártok, el ne felejtsétek megetetni!!

Ez egy roppant érdekes, félbe hagyott lakópark a semmi kellős közepén. Szinte teljesen készen van, aztán állítólag az építtető rájött, hogy semmi értelme, mert ez aztán tényleg elég messze van mindentől és a kutya sem fog oda kiköltözni. (Na jó, a kutya talán ... de ember nem fog egy rakás pénzt kiadni, az nagyon valószínű.)

Nekem meg az jutott eszembe, hogy ha már úgyis szinte kész van a nagy része, mennyi menekültet lehetne oda bekvártélyozni...

Zseniálisan megpakolt teherautók - egyszerűen imádom (csak ne kelljen mögötte haladnom)

 A mai nap sem telhetett el "shoppingolás" nélkül :) Csak ma kivételesen nem Diyarbakirban költöttem, hanem hazafelé megálltam Batmanban - ez sem rossz hely!

A Batman Park

Kell néha egy kis változatosság! Nem lehet mindig ugyanott vásárolni ;) 

Múltkor mutattam már pár képet Kurtalanról. Akkor a falu (város) végéről fényképeztem. Nos, ez most kicsit más szemszögből ábrázolja ezt a várost.
Mit is mondjak ... Kurtalan kb ilyen.

És ez pedig már megint Siirt - azt nem mondom, hogy hazaérkeztem, mert ez nekem nem haza :)

(élet)képek

Sokszor csak úgy lefotózok ezt-azt. Amerre járok és látok valami érdekes dolgot esetleg ...
Ezeket gyűjtöttem ide:

Ez a boci egyik nap (úgy egy hete) délben erre kószált. Szegényke valami ehetőt keresett ... hiába. De végigszagolt minden szemetet, amit elszórva talált. Mivel éppen akkor is 40 fok körüli meleg volt, így szegényke bizonyára szomjas is lehetett. Nagyon sajnálom ezeket a teheneket!

Azt hiszem, hogy többször emlegettem már Kurtalant. Ez egy kis, 29 ezres város (nekem falu),Siirttől olyan 22 km-re. Vannak persze emeletes házak már, próbál fejlődni, de még mindig inkább falu. A legtöbb utca elég régi, romos és szemetes.

Azt hiszem jól látszik - a szemetet mindenki ott dobja el, ahol épp kedve tartja. Itt, a falu (város) szélén szemetes konténert nem is igazán találni. A háztartási szemetet egyszerűen odadobják a tehenek elé vagy pedig az ott húzódó vízelvezető csatornába dobják.

A falu (város) széle, a ház tetejéről

 Ő egyszerűen csak cuki :) Azt a plüss nyulat rá kellett "kötöznöm" egy kendővel, mert elfáradt a keze a cipelésben, de nem akarta letenni

Diyarbakır - a város nevében szereplő "bakır" szó jelentése réz 

Nagyon tetszenek ezek a cuccok, sokkal kellemesebb ebből inni a vizet és az ayrant (vízzel hígított joghurt)