Erdogan - Öcalan, az elnök és a rab

Olvastam az előbb egy cikket.
Ok, ez nem meglepő, hiszen mindig cikket olvasok :)
Igazából kicsit belefáradtam az itteni (meg persze az "ottani") politikába.
Annyira logikátlan, annyira csalódás ... Szóval azt gondoltam kicsit nem foglalkozom semmivel. Kell ilyen is.
De a Twitteren - csak megszokásból futottam át a cikkeket - a szemem megakadt egy íráson.
Csak egy internethaber-es cikk volt, azokban annyira nem is bízom meg maradéktalanul.
De ez felkeltette a figyelmemet. Az volt a címe, hogy "Az utolsó szót Erdogan és Öcalan mondja ki".
Mi a fene? Egy köztársasági elnök és egy volt terroristavezér, jelenleg szigorúan őrzött rab?

      (http://www.internethaber.com/hatip-dicle-son-sozu-erdogan-ve-ocalan-soyler-730712h.htm)

Egyszerűen nem értem, hogy hogyan lehet Öcalannak ekkora hatalma, ekkora befolyása. Tudom, ezt már említette, de tényleg kurdok milliói (azt hiszem nem túlzok) figyelik árgus szemmel minden szavát, amit a börtönből kijuttat. Rendben, ez valahol biztosan kedves dolog, hogy nem felejtették el "kedves vezérüket" (huhh, ez kicsit olyan Észak-Korea stílus lett :) ). De már évek óta börtönben van, ott is marad. Ja, bocs, ezt a mai világban már nem lehet tudni...
Persze tudom, hogy ha nem állnának le vele tárgyalni, akkor esély sem lenne a békekötésre.
Bár meg kell mondjam, hogy egyre kevésbé hiszem azt, hogy a török kormány valóban a békére törekedne. Mármint egyezkedéssel. Nekem úgy tűnik, hogy le akarják igázni a kurdokat, végleg befogni a szájukat.
Ez megint csak egyéni vélemény (és nem is biztos, hogy igazam van, sőt!), de én így látom. Ahogyan azt is gondolom, hogy amit az ISIS művel, az megint a török kormánynak jön jól - konkrétan a kurdok kiirtása. Ezért is nem segítettek, sőt, ezért sem engedtek át pl Kobaniba fegyverutánpótlást. Mert nem akarják, hogy megerősödjenek a kurdok. Számomra ez annyira egyértelműnek tűnik...
Úgy látszik nálam minden gondolat Kobanihoz vezet :) Pedig ez csak véletlen! De Öcalantól megint ide jutottam...

Erdogan pedig? Számomra hatalmas csalódás. Azt hiszem írtam már korábban is, hogy kiváló politikusnak tartottam évekig. Mindig vele példálóztam. Voltak is itt (a kurdokkal) éles vitáim, mert mindig védtem és támogattam. Elmentem nagygyűlésre is, tapsoltam neki, éljeneztem, kiabáltam, zászlót lengettem. Sőt, a választási műsorokat itthon is zászlót lengetve néztem és vártam az eredményt :)
Aztán egyszer csak köztársasági elnök lett, megválasztották. Ezzel felért a csúcsra - bár én viccesen megjegyeztem (akkor még tényleg viccesen), hogy ezután már csak szultánná vagy királlyá kellene koronáztatnia magát és akkor aztán tényleg teljhatalma lenne... Nos, azt hiszem már arra sem lesz szükség. Van ugyan az országnak miniszterelnöke, de a valódi irányítás Erdogan kezében van, Davutoglu (a miniszterelnök) azt teszi amit a főnök mond. (Pedig ugye, hogy normál esetben pont fordítva van? Hogy inkább a miniszterelnök kezében van a valódi irányítás?)
Nem tudom, hogy igaz-e, lehet, hogy csak pletyka, de van egy cuki kis történet: Amikor Ahmet Davutoglu készült bejelenteni a kormányának tagjait, elment Erdoganhoz egyeztetni. Erdogan első kérdése a következő volt: "Reggeliztél, Ahmet?" :) Mintha csak egy gyerekkel beszélne. Én egyébként simán el tudom képzelni, hogy ez így történt...
Szóval csalódtam Erdoganban. Nem szoktam meg és nem is vártam tőle ilyen politikai játszadozásokat.
Az utolsó csepp nálam az volt, amikor a parlament elé lett terjesztve, hogy engedélyezzék a gyalogság bevetését az ISIS ellen. Emlékszem, milyen bőszen ecsetelte, hogy az ISIS ellen csak és kizárólag földi erővel lehet hatásosan fellépni, mert a légi úton történő támadások csak lelassítják, meggyengítik. De a teljes elsöprésükhöz gyalogság kell. Ilyesmi. A parlament engedélyezte. De jó! Igen, csak aztán Erdogan elkezdett visszalépni. Hogy ő csak akkor küld katonákat, ha Assad (szíriai elnök) ellen kell menni, az ISIS ellen nem. Meg, hogy miért mutogat mindenki Törökországra - az ISIS nemcsak a mi problémánk. Aztán jött az, hogy az ISIS és a PKK egyaránt terrorista csoport és Törökország nem fogja támogatni egyiket a másikkal szemben (magyarul: irtsák csak ki egymást). Sorolhatnám még hosszan, mert mondott sok bátor dolgot...
De az tény, hogy sikerült eléggé felbőszíteni a kurdokat. Most szerintem rohan Öcalanhoz, hogy valamit "üzleteljenek", hogy lenyugtassa a népét :)
Szintén ma olvastam, hogy egyesek felvetették, hogy a jelenlegi szigetről hozzák Öcalant egy szárazföldi börtönbe, pl Ankarába - nem leszek nagyon meglepve, ha költözésre kerül sor...

Kis kiegészítés: Le tudom írni helyesen Recep Tayyip Erdoğan és Ahmet Davutoğlu nevét is :) Csak a laptopon magyar billentyűzetet használok és bár be van állítva a török is, egyszerűen lusta vagyok mindig átkapcsolni :)