A helyzet keleten - ahogy én látom

Talán többen hallottak már a Törökországban kialakult zűrös helyzetről. Azt most így hirtelen nem is tudom, hogy a magyar híradások hogyan és mennyit mondanak az itteni eseményekről, de például az én ismerőseim a Facebookon az én megosztásaim révén esetleg megtudhatnak ezt-azt. (Már akit érdekel.)

Nagyon röviden arról van szó, hogy véget ért egy kb. három éves tűzszünet, a török állam (hadsereg) és a PKK (kurd munkáspárt - tulajdonképpen terrorszervezet) között.
Úgy három évvel ezelőtt Erdoğan mester úgy döntött, hogy eltárgyalgat kicsit Öcalannal, aminek az eredménye az lett, hogy a börtönben ülő terroristavezér elrendelte ezt a bizonyos tűzszünetet. (Erről és Öcalanról egyébként már írtam itt, szóval a dolognak ebbe a részébe most nem megyek bele.)
Én már akkoriban sem értettem, hogy a török kormány miért egyezkedik terroristákkal.
De most komolyan! Ok, ez a tűzszünet ugyancsak jól jött, az élet egész kényelmessé vált, nem voltak robbantások és így tovább ..
Ez azonban nem volt egyéb, mint a probléma szőnyeg alá söprése. Mert a "kurd kérdés" ezzel nem oldódott meg. A PKK ugyanúgy létezett és ugyanúgy független állam kialakítását akarta. Akarja.
És hogy miért éppen most mentek újra neki a törökök a PKK-nak?
Ez roppant egyszerű! Azt tudjuk, hogy Irak és Szíria északi részén a különböző kurd csoportok eléggé megerősödtek. Harcolnak ugye az ISIS ellen és ehhez külföldről meglehetősen sok segítséget kapnak.
Természetesen nem csupán a PKK-ról van szó, hanem Irakban pl ott a pesmerge, Szíriában a YPG, de a PKK is csatlakozott ezekhez a csoportokhoz itt-ott.
Lehet mondani, hogy Törökország közvetlen szomszédságában bizony érett a független kurd állam. Nagy az esély, hogy meg tudják tartani az ottani területeket és képesek lesznek kiharcolni a függetlenséget. (Ugye Irak északi részén már évek óta kurd autonóm terület van, Szíriában pedig a jelenlegi lehetetlen helyzet nagyon is kedvez egy ilyen vagy akár egy teljesen független állam kialakulásának.)
Na és a török kormány (vagy mondhatom, hogy Erdoğan) pontosan ezt nem akarja.
A suruç-i robbantás után (amiről például itt írtam), úgy döntöttek, hogy ideje harcba szállni. Azt még értem is, hogy az ISIS ellen megindultak - igaz szerintem csak fél gőzzel -, de azt nem igazán értem, hogy a PKK ellen miért. Esküszöm nem tudom, hogy miért épp most - valószínűleg mondtak valami indokot, de elkerülte a figyelmemet.
Az a lényeg tehát, hogy elkezdték bombázni a PKK észak iraki állásait, táborait. Erre persze rögtön jött a válasz és azóta egymást érik Törökországban a támadások. Nem telik el nap ilyen hír nélkül és sajnos az esetek többségében ez halálos áldozatokkal is jár.
Eddig már úgy 60 körüli az elesett katonák, rendőrök, csendőrök száma (ennek majd pontosan utána is fogok nézni.)
Nem is nagyon nézek már híradót, mert másról sincs benne szó. Mutatják az elesett katonák temetését, a gyászoló családokat. Nagyon lehangoló.

Tegnapelőtt azért mégis csak belenéztem a hírekbe. Szeretnék pár érdekes dolgot bemutatni. Előre is elnézést kérek a képek miatt - tudom, hogy ez így ultra ciki ( :) ), de elsőre jó ötletnek tűnt, hogy így meséljek pár dolgot. Másodszorra már nem, de ha már itt vannak a képek, akkor csak beszúrom ide :)
Az az érdekes, hogy a PKK milyen nyíltan van jelen - ez már szerintem pofátlanság-szerű.
Bizonyos területeken olyan szinten berendezkedtek, hogy autókat állítanak meg, igazoltatnak, településeket zárnak le.
Fényes nappal ott korzóznak az emberek között és lövik a megmaradt katonai bázisokat és rendőrőrsöket. A nyílt utcán is tűzharc alakulhat ki a PKK és a török hadsereg között. Sőt, olyan is van, hogy a PKK "bátor" harcosai civilekkel veszi körül magát, hogy a katonák ne lőjenek rájuk.
(Mert bizony hozzá kell tennem, hogy az itteni kurd lakosság részéről még mindig erős támogatottságot élveznek! Segítséget kapnak. Akár a helyi kurd önkormányzattól! Ha másban nem is, hát annyiban biztos, hogy például félre néznek amikor a PKK épp bombát helyez el egy úton.)
Azt hallottam, hogy Siirtet is az irányításuk alá akarják vonni. De ez nem egy kis település, hanem 140 ezres város. Katonák, rendőrök és csendőrök is akadnak bőven. Szóval nem hiszem, hogy sikerülhet. (De ha mégis, akkor én bizony azonnal elhúzok innen!)
Most akkor jöjjenek ezek a bizonyos képek. Elismerem, hogy gáz, de remélem lesz aki megérti, hogy miért így rakom ide ...

Megállítják az autókat is, ha úgy akarják

Így zárják le az utat a PKK-sok

Igen, az egy női PKK harcos egy jókora rakétával (vagy hogy a fenébe nevezik azt a cuccot)

(Ezt a képet egyébként egy családi házból készítették - apa, anya, gyerekek hangját lehetett hallani a felvételen)

Egy kis összecsapás.

Így néz ki az utca

Még a faluba bevezető út is le lett zárva - még az ottani lakók is csak gyalog tudnak ki-be menni

(most nem is tudom, hogy még mindig fennáll-e ez az útzár, de gyanítom hogy igen)

Şemdinli egyébként Hakkari tartományban (Iraki határ mellett) található kisváros. 15 ezres városka, a környező, hozzá tartozó falvakban és tanyákon még úgy 47 ezren élnek. 

Silvan pedig így néz ki: 

(Ez Diyarbakir tartományban található, úgy 85 ezres város.)

Gyerekek új játékot találtak: az utcán összegyűjtött töltényhüvelyekkel játszanak

Mindkét városról elmondhatom, hogy abszolút kurd többségű. És lám, a PKK ezt teszi ezekkel a városokkal.

Szintén a Facebook oldalamon osztottam meg azt a hírt, miszerint egy robbantásban 8 katona vesztette életét. Ez azért is volt számunkra - pontosabban a legtöbb itteni ember számára megdöbbentő, mert ez tényleg itt volt a közelben, sőt, többeket ismertünk is. Én például egyiküket ismertem, persze csak látásból. A szomszédos házban laktak. A felesége terhes és egy kicsi fiú maradt félárván utána. Amikor jöttek a katonák közölni a hírt, mentőt is kellett hívni.
Az alábbi képet tegnapelőtt készítettem. Itt ugyanis szokás, hogy az elesett katona (vagy rendőr) házára vagy lakására török zászlót tűznek ki. Mostanában sok török zászló lobog házakon ... :(

Még egy dolog van, ami sehogy sem fér a fejembe.
Mégpedig az, amikor az elhunyt katona vagy rendőr családja nyíltan Erdoğant okolja a veszteségért.
Mintha ő húzta volna meg a ravaszt vagy nyomta volna meg a gombot a bomba távirányítóján ...
Erdoğanra sok rosszat lehet mondani, de azt hiszem az egyértelmű, hogy az országgal sok jót tett és legtöbbször tényleg Törökország érdekeit nézi.
Annyira elvakultak (persze, hiszen kurdok), hogy nem veszik észre a nyilvánvalót. Hogy a PKK legtöbbet pont a kurdoknak árt. Ők így már nem élhetnek nyugodtan, hiszen a török lakosság nagy része általánosít - hogy minden kurd ugyanolyan és mind hibás.
Az milyen, hogy a folyamatos összecsapások, támadások miatt például egy 12 ezres kisvárosból 8 ezren az otthonuk elhagyására kényszerültek? A város kórházában dolgozó 11 orvos közül csak 1 maradt. A városban lakók szinte ki sem mernek menni az utcára, nincs munkájuk mondjuk azoknak, akik éttermet üzemeltettek.
Nos, akkor a PKK kinek árt a legtöbbet? A kurdoknak, akiknek állítólag segíteni akar.
Ja, és amiről nem nagyon szólnak a hírek: a PKK több alkalommal erőszakkal visz magával embereket, sok esetben kiskorúakat, 13-14 éveseket! Eddig már közel 2000 embert vittek így magukkal, közel a fele kiskorú. Fegyvereket, bombákat adnak nekik, harcra kényszerítik őket.
Hoppá, nem ismerős ez a dolog valahonnan? Jaaa, hogy az ISIS is így csinálja? Gyerekhadsereget képez ki, erőszakkal "soroznak be" (az ISIS hozott egy olyan szabályt az általa uralt területeken, hogy minden család köteles egy harcost adni).

Nyugodtan élhetne mindenki, ha a PKK nem lenne.
Ők tüzelik fel a kurdokat is és emiatt van, hogy sokan támogatják őket.
Én itt nagyon sok mindent hallok - bevallom veszekszem is, mert nem értek egyet a nézeteikkel.
A leggyakrabban az hangzik el, hogy saját országot akarnak. Miért épp itt és épp most? (Aki  nem tudná, a kurd talán az egyetlen olyan nép, amelyiknek soha  nem volt önálló országa, állama. Vagy talán egyszer 2-3 hónapig, de ebben most nem vagyok biztos.)
Ahogy én látom, Törökországban nyugodtan, szépen élhetnének.
Tudom, hogy ezzel rengetegen nem értenek egyet. Szabad persze. De mit tegyek, ha így gondolom.
Amíg ez a "kurd-kérdés" nem oldódik meg, addig itt nyugalom sem lesz.
Most mindenki aki csak tud (és persze nem helyi és nem kurd), menekülne innen. Mert semmi sem biztos.
Az állami dolgozókat (orvos, tanár), katonákat, rendőröket .. stb központilag irányítják a szolgálati területre. Nem kívánságműsor, sokszor az otthonuktól több száz kilométerre kell dolgozniuk. Na, most nagyon sokan kérelmezik az áthelyezésüket, hogy ne kelljen itt maradniuk.

Bár Siirtben annyira szerintem  nem vészes még a helyzet, de tényleg nem lehet tudni, hogy mi lesz még. Én mindenesetre lassan összekapom magam és amint lehet, elhúzok innen.
Otthon, Magyarországon legalább még fegyverek nem ropognak és nem robbantgatnak ...


És még így a végére egy teljesen más jellegű hír. Tényleg nem igazán tartozik a tárgyhoz, de ma hallottam és elég érdekesnek találtam. Arról van szó, hogy a hírekben láttam, hogy az elmúlt 3 napban a török-szír határon 38 embert fogtak el, akik Szíriába akartak szökni, hogy az ISIS-hez csatlakozzanak.
Ebből 3 volt török, a többi külföldi.
Ha 3 nap alatt ennyit fogtak el, akkor vajon mennyinek sikerült átszökni? (Mert abban teljesen biztos vagyok, hogy csak a töredékét sikerül elfogni!)
Lám, nem csökkent az ISIS "vonzereje".

hősök ...

... de legfőképpen egy. Az én hősöm. Mármint szerintem. HŐS.(hoppsz, itt totál véletlenül lenyomódott a CapsLock, de úgy döntöttem, hogy akkor maradjon így...)

A tegnapi írásomban már említettem James Foley-t, de nem tudom megállni, hogy ma is ne említsem, vagy ha úgy tetszik megemlékezzem róla.

Azt hiszem nyugodtan kijelenthetem, hogy egy évvel ezelőtt az ISIS által megosztott videó a világ nagy részét felkavarta. Legalábbis azon embereket biztosan, akik valamennyire figyelemmel kísérték már korábban is a külföldi, leginkább közel-keleti híreket és az ISIS vérengzését.
Én személy szerint totálisan megdöbbentem. Mondhatom, hogy számomra igazi 'wake up call' volt.
Mert persze már előtte is láttam híreket. Szomorú, elkeserítő híreket gyilkosságokról, amiket az ISIS Irakban és Szíriában elkövetett. Szinte kegyetlen őszinteséggel mutatta be a híradó is a tömeges gyilkosságokat - az ember nézni sem bírta :(
Már korábban is hallottam történeteket, nagyjából tudtam, hogy mi történik Irakban és Szíriában.
De én speciel akkor még csak szörnyülködtem aztán valahogy nem foglalkoztam többet a dologgal.

Aztán egyszer csak hirtelen minden híradóból és híroldalról harsogni kezdett az a kép, ami valószínűleg sok ember emlékezetébe égett bele: egy narancssárga ruhát viselő férfi térdel egy fekete ruhás, fegyveres, maszkos férfi mellett. Ennyi. (Ezt a képet egyébként nem fogom itt megosztani!)
Aztán folyamatosan kiderültek a részletek.
Az ISIS egy "tökéletesen" kitalált és megszerkesztett propaganda videójáról van szó, amit a YouTube-ra töltöttek fel és szinte pillanatok alatt bejárta a világot. Igazából nem láttam sem ezt a videót, sem pedig a többi fogoly kivégzéséről szólót, de a hírekből pontosan lehet tudni részleteket és akár képeket is látni vagy részleteket.
(Szóval elmondhatom, hogy pontosan tudom, hogy mi szerepel ezekben a videókban - de most nem ez a lényeg.)
Ez a dolog engem megdöbbentett. Hogy tényleg milyen gátlástalan ez a szervezet. Jó, ezzel kapcsolatban nem voltak kétségeim, de azzal, hogy ennyire túlnyúlt a saját - földrajzi - határain ... Nos, ez már nekem sok volt.
Én innentől kezdve kezdtem pontosabban követni az eseményeket. (Megint csak nem tartozik a tárgyhoz, de azt esetleg elmondhatom, hogy csatlakoztam pár csoporthoz. Amit kissé távolabbról meg tudok tenni, azt megpróbálom. Akár interneten keresztül, akár adománygyűjtés itt - ha már odamenni nem tudok, hogy harcoljak ellenük fegyverrel.)
Innentől kezdve az eseményeket megpróbáltam itt, írásaimon keresztül bemutatni. Akár lejegyezni - talán csak magamnak, mint egy naplót. A véleményemet ezen írásokon keresztül szintén bárki megismerhette és megismerheti - nem szoktam visszafogni magam.
Nem sok minden változott azóta.
Még több ember halt meg. Foley után több nyugati foglyot kivégeztek még - akik után a kormányuk nem fizetett váltságdíjat. Mert azt ugye pontosan tudjuk, hogy számtalan európai ország bizony kifizette a több millió dolláros váltságdíjat - így több nyugati fogoly kiszabadulhatott az ISIS-től és az ő elmondásuk alapján képet kaphattunk Foley és társai fogva tartásának körülményeiről, a kínzásokról.
Ez így talán még tragikusabbá teszi az egészet. Mármint az utóbb elmesélt dolgok.
Hogy mit kellett kiállniuk ezeknek az embereknek... Ezt innen, a fotelből fel sem lehet fogni.
(Mint ahogy azt sem, hogy a mai napig a Szíriában és Irakban élő civilek tízezreinek mit kell átélniük. Meg a menekülteknek.)

James Foley. Nem akarok sokat írni róla, hiszen az interneten sok minden fenn van. Annyit azért csak leírok, hogy 2012.11.22-én rabolták el - éppen Törökországba akart visszamenni, már a határ közelében volt. Nagyjából egy évvel később kezdtek el 100 millió eurós váltságdíjat követelni. Mivel ezt az USA nem volt hajlandó kifizetni, így 2014.08.12-én Foley szülei kaptak egy emailt, amiben közölték a szülőkkel, hogy a kormányuk nem fizet és nem tárgyal és hát ezután lesz, ami lesz... És kb egy hétre rá megjelent a már előbb említett videó.
Azért talán még abba próbáljunk belegondolni, hogy a családja számára ez micsoda fájdalom. Egyrészt az, ahogy meghalt illetve hogy még csak el sem temethették! Hiszen nem tudni, hogy mi lett a holttestével. (Voltak próbálkozások - állítólag 1 millió dollárért eladták volna a testet a családnak, de aztán erről több hír nem érkezett.)

És miért adtam címnek azt, hogy hősök?
Nos, számomra azok az emberek, akik képesek az életüket kockáztatni is a meggyőződésükért.
James Foley újságíró volt, egy fiatal ember - csupán 40 éves. Otthagyta a kényelmes életét, hogy bemutassa, hogyan élnek tőlünk távol, háborús környezetben emberek. (Emellett szíriai kórházak részére több tízezer dollárnyi segélyt gyűjtött össze!)
Biztosan van, akinek a fejében megfordul, hogy "de hát minek ment oda" - hát erre csak azt mondanám, hogy ha nem lennének újságírók, akik vállalják, hogy oda mennek, ahova senki más nem merne, akkor ugyan honnan lenne tudomásunk arról, ami ott történik? (Egy zárt, háborús övezetből más módon nem kapnánk hírt - vagy pedig erősen megcenzúrázott hírek jönnének csak.)
Ez az ember, ahogy a többiek is (amerikai és brit állampolgárok, akiket kivégeztek) azért ment oda, mert lehetőséget látott arra, hogy bemutassa az ott élők sorsát. Ezzel fel akarta hívni a figyelmet az ottani emberek szenvedéseire. Így próbált segíteni. Ahogy a kivégzett másik újságíró is. Illetve a kivégzett segélymunkások - ez aztán egyértelmű, hogy segíteni mentek oda.
Mindannyian vállalták a veszélyt, mert azt akarták tenni, amit jónak láttak. Egyáltalán akartak tenni valamit.
Hát számomra ők igazi hősök!
Mint ahogy mindenki hős a szememben, aki követi a szívét, kitart a meggyőződése (sőt, hite!) mellett.
Ilyen hős a szememben James Foley is.

Legyen neki könnyű a föld!

Sit tibi terra levis!
(S.T.T.L.)

Még annyit szeretnék hozzátenni, hogy James Foley családja létrehozott egy alapítványt.
Október 17-én (a születésnapja alkalmából, ami 18-a) pedig lesz egy futás-rendezvény az emlékére, ahol szintén az alapítvány részére gyűjtenek. Akinek van kedve esetleg ehhez csatlakozni, itt utána tud nézni és megteheti. (Én már regisztráltam egyébként.)

Mostanában és errefelé - meg ilyenek

ezt a képet csak úgy idetettem - hogy mégis legyen egy kép 

(most nem volt kedvem nagyon képeket válogatni)

Nem írtam. Már vagy két hete. Vagy esetleg több - fene se számolja.
Ennek igazából két (vagy több) oka van.
Egyrészt nem nagyon volt kedvem bekapcsolni a laptopot :) Hát van ilyen na - ja, telefonon meg tableten nem szeretek sokat írni.
A másik, hogy az ég világon soha semmi nem változik.
Beszéljenek az emberek bármiről, tegyenek bármit - mindig minden ugyanúgy marad.

Korábban írtam már a törökországi választásokról. Na ez sem most volt :) viszont azóta is csak a kínlódás megy. Akkor ugye megírtam, hogy az AK Parti bár a legtöbb szavazatot megszerezte, de nincs meg a kormányalakításhoz szükséges többség. Szóval azóta megy a kínlódás, koalíciós tárgyalások és találgatások. Bár még nem mondták ki a végső szót, de szinte biztos, hogy új választás lesz.
Ami azért érdekes, mert az AK Parti elég rosszul áll - sikerült szinte minden itteni kurdot az ellenségükké tenni. Szóval el sem tudom képzelni, hogy mi lesz, de hogy abszolút többség megint nem, az tuti!
Erdoğan nagyon megszívja majd ezt a kurdok (bocsánat, PKK) elleni hadjáratot.

Nos igen, ahogy arról szintén írtam már, Törökország tulajdonképpen hadba lépett.
Az ISIS elleni hadviselés lett volna a logikus lépés, ehelyett azonban - pontosabban emellett (már elméletileg) a PKK-t, főleg azok észak-iraki állásait, táborait kezdte támadni igen erősen.
Ezáltal országon belül is felborzolódtak a kedélyek. A PKK szépen elkezdett erre-arra betámadni.
Katonai járműveket, rendőrségeket, laktanyákat. Mikor mit.
Városon belül.
A katonák, rendőrök szinte teljes készültségben vannak. Ja, és sorozatosak a razziák. Ismerősök beszámolói szerint esténként Siirtben is rendszeresen megjelennek parkokban, teázókban és igazoltatnak. Meg persze beviszik akiket be akarnak. (Szerintem célirányosan mennek, mert mindig találnak egy-két személyt, akit épp kerestek.)
Ahogy hallom nemcsak Siirtben van így, hanem a környező városokban, itt keleten - dél-keleten.

Nincs egyébként gond Siirtben. Persze kisebb tüntetések vannak időnként - amit a rendőrség rövid kergetőzés után könnygázzal lerendez. (Volt, hogy az erkélyen kicsit fuldokoltunk a könnygáztól, annyira ide érződött, de eloszlott hamar.) Vannak kisebb robbantgatások is - ezek többnyire hangbombák. Persze előfordul komolyabb támadás is. Legutóbb néhány PKK-s támadott meg egy katonai lakótelepet, annak is a bejárati őrségét (mert ezeket jól őrzik egyébként).Szerencsére egyik katona sem sérült meg nagyon komolyan és nem volt halálos áldozat.
Máshol nem ennyire szerencsés a helyzet. Folyamatosan jönnek a hírek összecsapások, támadások során elhunyt katonákról, rendőrökről, csendőrökről. Annyira szomorú.
Van az állami televíziónak egy olyan "szokása", hogy vagy élőben közvetíti, vagy felvételről leadja a hősi halottak (itt şehitnek, hősi halottnak nevezik az elesett egyenruhásokat) gyászszertartását, temetését.
Ezért nem is szeretem bekapcsolni a híreket - nagyon lelombozó.
Persze pont ez ám a célja! Pont a kormányt próbálják igazolni. Hogy ugye bemutatják, hogy siratja a család az elhunytat, milyen fájdalmat okozott a PKK azzal, hogy megölte... És erre mondhatja a kormány, hogy na pont ezért akarjuk megszüntetni ezt a terrorszervezetet.
Én ezt értem is, csak ezzel az a gond, hogy pontosan a kormány jelenlegi intézkedése robbantotta ki ezt az állapotot.
Szóval Erdoğan ezzel nagy öngólt lőtt. Elk*rta. Ezt nagyon nem így és nem most kellett volna.
Szerintem.
Mondjuk ennek hátterében sok minden van. Valahol azt is megértem, hogy miért lépték meg ezt.
A PKK azért mégis egy terrorszervezet, akik ellen valamilyen szinten jogosan harcolnak.
Na most ezért nyilván jó sokan megköveznének :) de most komolyan, egyértelműen terrorszervezet. Hiszen illegálisan tevékenykednek, a tevékenységük büntetendő, robbantgatnak és támadnak amerre csak lehetőséget találnak. Hát mi ez, ha nem terrorszervezet?
Az is érthető, hogy egyetlen ország vezetése sem akar terroristákkal tárgyalni - habár pont Erdoğan volt az, aki ezt már megtette korábban... (hiszen az a tűzszünet három éve sem magától alakult ki).
Ahogy már említettem, előre látható volt az is, hogy ha a török hadsereg a PKK-t fogja támadni, akkor azok nem hagyják szó nélkül.
Hát ez zajlik most. Diyarbakır tartományban vannak már olyan települések, ahol éjszakára kijárási tilalmat rendeltek el. Jönnek a hírek támadásokról, a drónok szinte folyamatosan felderítésen vannak (ha találnak valamit, akkor megy a helikopter és lő - nyilván PKK-s célpontokat, táborokat keresnek a hegyekben).
Egyszerűen nem értem, hogy miért kellett ebbe éppen most belemenni. Nem volt elég baja még eddig is Törökországnak?
Na jó, értem, de akkor is ... annyira logikátlan, annyira érthetetlen.

A török gazdaság is nagyon megsínyli ezt a helyzetet. Mind a koalíciós tárgyalások csődjét és a közelgő választás miatti bizonytalanságot, mind pedig ezt a háborús helyzetet.
A dollár és az euró árfolyama azt hiszem most éppen rekord magasan van. (Bocsánat, de megint sokat nyertem ezen a lehetetlen helyzeten. Ha már ilyen lehetőség adódott, hát kihasználtam és beváltottam némi eurót és dollárt. Ez van.)

Az ISIS mintha csendben lenne - legalábbis Törökországban. Végül elérték a céljukat, hiszen amíg a török hadsereg a kurdok ellen szöszmötöl, addig sem tud velük foglalkozni. Rafinált dögök :)
Lassan már egy éve mondogatom, hogy lépni kell ellenük, hogy le lehetne őket győzni, ha az illetékesek akarnák... De basszus semmi sem történik.
Holnap lesz az egy éves évfordulója annak, hogy James Foley-t kivégezték - elméletileg, mert pontosan ugye nem lehet tudni, hogy melyik napon is történt.
És egy év alatt mi változott? JF-t követte még nagyon sok kivégzett fogoly, civil. Az ISIS továbbra is "erős" (azért idézőjelben, mert én mindig azt mondom, hogy nem olyan erősek, mint ahogy azt el akarják hitetni), még mindig vannak területei és időnként szereznek újat. Még mindig toboroznak, csatlakoznak, terjeszkednek.
Az USA vezette koalíció gépei bombázgatják az ISIS-t, néha jól be is találnak - megölnek egy pár katonát, esetleg vezetőt, de van utánpótlás.
Olyan kilátástalannak tűnik ez az egész így ... két lépés előre, egy lépés hátra...

Amíg ez így folytatódik, addig a menekültáradat sem enyhül.
Ez persze egy más téma és bőven lehetne erről írni, de most csak pár szót hadd tegyek ide a menekültekkel kapcsolatban is.
Törökország többek között az ide áramló és itt élni próbáló kb 2,5 millió menekült miatt is gazdaságilag elég tré helyzetben van. Mert azokat ugye el kell látni ... Viszont nem zárja be a kapuit. A szír határ mellett van olyan város, ahol több a menekült, mint az eredeti lakosság! (Azt hiszem pont Kilis -szel kapcsolatban hallottam, hogy a népessége valami 103 ezer körül van és 110 ezer körüli menekült él ott.)
De Szíriában a helyzet annyira reménytelen, hogy egyszerűen mindenki aki csak tud menekül onnan.
Gondold el, hogy a kormányerők is bombázzák a saját fővárosukat! Szinte érthetetlen.
Legutóbb is rengeteg civil halt meg egy ilyen bombázásban.
Nem elég az ISIS, az Al-Nuszra, meg ki tudja milyen egyéb csoportok - még a saját kormányuk is támadja őket. Akkor mit tegyenek? Maradjanak? Majd ha hülyék lennének ... Tegye fel a kezét az, aki ilyen helyzetben nem mentené a saját és családja életét! Hű, de sokan jelentkeznek ...
Van még egy csomó dolog, amit el szeretnék mondani a menekültekről - de majd talán egy másik alkalommal egy másik bejegyzésben.

Az előbb említettem már az ISIS által kivégzett James Foley-t. Rajta kívül, mint azt olvashattuk sok helyen, több foglyot is kivégeztek. Külföldi foglyokat és helyi civileket, meg úgy általában akiket ki akartak végezni.
Ha már szóba került ez a dolog, akkor még azt szeretném megjegyezni, hogy van még egy bizonytalan sorsú amerikai fogoly Szíriában (rajta kívül is vannak bizonytalan sorsó külföldiek, de én jelenleg leginkább ennek az embernek a sorsát próbálom követni). Austin Tice a neve (többek között itt meg lehet róla tudni pár dolgot). Pár napja volt éppen három éve, hogy elfogták. A mai napig nem tudni, hogy ki tartja fogva és arról is csak meg nem erősített információk vannak, hogy még életben van. (Pontosabban állítólag hitelesek ezek az információk, de azt nem lehet tudni, hogy kitől származik.)
Az szinte biztos, hogy nem az ISIS kezében van. A szír kormány váltig tagadja, hogy náluk lenne vagy egyáltalán lenne róla információ. (Én egyébként ez utóbbira tippelnék, de ki tudja...)
Mindenesetre döbbenetes. Három év! A családjának is rettenetes lehet három éve bizonytalanságban és tehetetlenségben. Ha pedig ez a fiatalember valóban életben van - amit nagyon remélek és imádkozom érte, hogy így legyen - akkor neki milyen lehet három éve bezárva lenni, távol a szeretteitől.
Ez a háború, ez a lehetetlen helyzet itt a Közel-Keleten annyi sok szenvedést okozott, olyan sok halállal járt már eddig is, emberi életek mentek tönkre... Ennek a fiatal újságírónak a sorsa számomra azért is fontos, mert úgy érzem, hogy ha ő épen és egészségesen hazatérhet, akkor talán van remény, hogy lassan tényleg minden rendeződik. Ha ő hazatér végre, akkor az számomra azt jelentené, hogy nem reménytelen a helyzet ezen a területen és hogy az "illetékesek" tényleg tesznek azért, hogy a dolgok rendeződjenek.
Mert jelenleg nekem egyáltalán nem ez jön le! Lehet én látom teljesen rosszul a dolgokat, de komolyan azt kell hinnem, hogy nem tesz senki semmit csak háborog maximum. Vagy ha tesz is valamit, az édeskevés.
Na, jó, nem is írok többet mert már megint össze-vissza csapongok.
Zárom azzal, hogy James Foley (és persze a többi kivégzett!!) nyugodjon békében, a gyilkosai pedig kapják meg méltó büntetésüket.
Austin Tice pedig térjen haza épen és egészségesen, minél hamarabb - a JóIsten segítsen neki visszatérni az "életbe"!