Úton (képek)

Ez még mindig a pár nappal ezelőtti síeléshez kapcsolódik ...
Az úton készítettem pár képet és azt szeretném itt közzé tenni.
Egy kicsit bemutatva ezzel az ország ezen részét.
A képek minőségéért előre is elnézést kérek! Némelyiket telefonnal, esetleg kocsiból menet közben készítettem. Hát ilyen lett na :) De gondolom sokan úgysem jártatok még erre, hát megmutatom.
Lám, vannak azért erre is szép helyek :)
.

Ez még Siirt, pontosabban annak a vége. Látható, hogy itt hó nem igen van. (Szemét annál inkább.)

Oda készültünk - a hegyeken túlra/a hegyekbe :)

Na, ezt nem tudtam kihagyni, ők azok a bizonyos "koçer" -ek. Sátrakban laknak, állattenyésztéssel foglalkoznak. Elég lepusztultnak néznek ki sokszor (olyan cigányosak - bocs), de tudni kell, hogy egyébként gyakran viszonylag sok pénzük van - pont az állatok miatt. 

(Itt egyébként a "koçer" jelzőt sokszor sértésként használják valakire, aki egyébként nem is az :) Ja, és azt is érdemes tudni a koçerekről, hogy sokukat pár száz líráért fel lehet bérelni ... Amikor itt a házunk mellett farudakkal agyonvertek két embert és több másikat súlyosan megsebesítettek - nos, ezt is koçerek csinálták...)

Hó még itt sincs ... Olyan szép idő volt, hogy kételkedtem abban, hogy ebből síelés lesz :)

Azért elég szép táj, nem?

Itt azért már kezdett megjelenni a hó...

... és egyre biztatóbb lett a helyzet. IMÁDOM A HAVAT!!

Az út az kifejezetten jó. Mondhatnám szuper (nem autópálya!). Egy szakaszon van rettenetes állapotban, de annak az elkerülőjét is csinálják már. Egyébként mondhatom, hogy olyan 85-90% szuper. Köszi, Erdoğan :)

Na, onnan nem semmi lehet a kilátás! 

Csak megmutatom: volt hó! Muszáj volt megállni egy kicsit és bénázni egyet :)

Itt fejeltem le egyébként az autó visszapillantó tükrét. Ami miatt szép kis monoklim lett (szerencsére volt napszemüvegem...).

A méz (és dió-) árusok. A méz ezen a területen nagyon híres. Rengeteg kaptárt láttunk több helyen, nagyon sok ember foglalkozik ezzel. (Amikor azt mondom, hogy rengeteg, akkor legalább ezerről beszélek.) A méz tényleg isteni finom! És így árulják, az út szélén. Ezekben a kis bódékban ott is laknak tulajdonképpen. Pontosabban vannak olyan bódék, ahol fűtés is van és ott is lakhatnak. 

Szintén egy mézárus.

Ennek a városnak a neve: Bitlis. (Így ahogy írom, Bitlis és nem Beatles :) Ezen a részen két mókás nevű város is van - legalábbis nekem mókás: Batman és Bitlis.)

Ez pedig már Tatvan. Itt az év több, mint a felében hó van. 

Hát basszus, ez a nekem való hely :) Mit bohóckodok én Siirtben ... 

Nem tudom, hogy mennyire látszik, de ennek az épületnek (itt elöl) az ablakai sem nagyon látszódnak. Legalábbis nem mindegyik.

És le vannak takarítva az utak tökéletesen. Csak úgy megjegyeztem ...

Volt hó :) Síelhettünk :)

Igen, szóval volt hó ... A sípályától ezen az úton kellett kihajtani.

Okosan kölcsönkértünk egy terepjárót - pontosan ilyesmire számítva.

Csak arra nem számítottunk, hogy a kedves tulajdonos ugye Siirtben használja - ezért feleslegesnek tartotta a téli gumit (hóláncról nem is beszélve). Így azért el lehet képzelni, mit össze kellett kínlódni, mire innen kievickéltünk ...

Síelés után egy kis kirándulás - mehettünk volna Iránba is. De ahhoz aztán a fenének sincs kedve ...

(Ahlat-ba mentünk, erről képeket osztottam meg a Facebookon.)

Természetesen rengeteg alagút van ...

(Az egyik éppen most készült el és még nem volt benne világítás - huhh hát elég hirtelen kellett világítást kapcsolni :) )

Nem erről az alagútról beszéltem, mert itt nyilván vannak azok a kis lámpácskák. Amit előbb említettem az tök sötét volt. Ezt meg csak úgy ideraktam :)

A tó neve: VAN. Igen,Van. Nekünk érdekes. (Van egyébként egy 'Van' nevezetű város is).

Ja, a tó maga hatalmas. És egyébként az itteniek 'deniz' -nek (tengernek) hívják. Sós.

Kicsit szomorkodtam, mert állítólag jó időben lehet látni az Ararátot! (Bizony, azt a bizonyos Ararátot! Innen légvonalban olyan 190 km-t írt a gps. De sajnos bár tisztának tűnik az idő, mégis felhős volt. Nem láttam. De sebaj, mert legközelebb oda megyünk kirándulni.)

A tóból kifogott halat sokszor rögtön ott, az út mellett árulják. (Sajnos az elárusító helyet nem sikerült lefényképezni - Seyma bénázta el!!!) Szinte teljesen friss a hal. Mi is vettünk egy kg-t. Én állítottam, hogy mintha hallottam volna a zacskót csörögni (amiben a halak voltak) - tehát hogy még éltek. És meg akartam állni, hogy visszaengedjük őket. De a többiek kijelentették, hogy semmit nem hallanak. Az én megnyugtatásomra Seyma hosszú percekig fülelt... és semmi. Halott halak voltak. Szóval hazavitték és megették. (Én nem szeretem a halat.)

Ja, annyit még hozzátennék, hogy amint az látszik, az a bárka nem tűnik túl bizalomgerjesztőnek ... nem hiszem, hogy akarnék vele egy kirándulást tenni!

Gondolom ezt a figyelmeztetést nem kell lefordítanom :)

Hazafelé már ... esteledik.

És ezt nem hagyhattam ki. Odafelé is megcsodáltam, hazafelé sikerült úgy-ahogy lekapni. 

Ez is egy olyan mézárus bódé, amit korábban már említettem.

Sajnos nem látszik túl jól, de amin elcsodálkoztam: PARABOLA ANTENNA VAN FELSZERELVE!!

A semmi kellős közepén, a hegyek között egy kis bódé - parabola antennával.

Kész vagyok.

Bármibe le merném fogadni, hogy áram sincs ... Na jó, inkább nem fogadok, mert éppen lehet. Csak nem hiszem. 

Mindenesetre már lassan egy hete ezen gondolkodom :) 

Van-e áram. És ha van, akkor hogyan oldja meg? Honnan? Rendes elektromos hálózat lenne? Sehol a környéken nem láttam a nyomát. Totál a semmi közepén. De az, hogy én láttam persze nem jelent semmit... Engem csupán egy dolog izgat: tud-e tévét nézni az emberke a bódéban???

Köszönöm szépen a figyelmet! :)

I'm from Europe

Tudjátok mit?
...
Az van, hogy elkezdtem írni. Sokat és hosszan. A Buda-Cash meg a bevásárlókocsi-betegszállító esetekről. Most éppen ez volt az, ami érdekelt. Egy kicsit.
Írtam és írtam.
Aztán elgondolkoztam. Minek is írjam le? Totál felesleges. Töröltem.
Ami történt, megtörtént. Engem nem érint egyik eset sem - és nagy valószínűséggel a büdös életben nem is fog érinteni.

(Azt azért nem bírom ki, hogy egy picurkát ne írjak ide abból, amit egyszer már ügyesen töröltem...)
Felhúztam magam. Bizony.
Főleg a bevásárlókocsin. Szeretném elmondani, hogy az felőlem lehet bármilyen steril és fel lehet szerelve ilyen-olyan kütyüvel ...  az számomra nem kreatív hanem szánalmas. És méltatlan.
Persze nekem könnyű innen "kintről skandalumot kiáltani" (hogy egy nagyon kedves barátnőmet idézzem - ugye nem gond :) ) Ez valóban így is van, ezzel tényleg maximálisan egyetértek.
Megtehetem, mert nekem könnyű. (Na jó, hogy mennyire nem könnyű, azt azért sokan pontosan tudják. De könnyebb valószínűleg, mint ott. Bizonyos szempontból legalábbis.)
Az a "baj", hogy tudom, hogy ha itt egy ilyen bevásárlókocsit próbálnának valamelyik kórházba behozni, akkor abból lincselés lenne. Mert a bevásárlókocsit a Migrosban vagy bármelyik más üzletben megpakolom, kigurítom a kocsihoz aztán annyi. De a kórházban ... Jó persze, itt mások az emberek, más vérmérsékletűek - itt akár még az intenzív osztályra is beverekszik magukat, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a lehető legjobban látják el a hozzátartozójukat. Ezért mondom, hogy itt egy bevásárlókocsi kiverné a biztosítékot.

De nem is akartam újra belehergelni magam a témába.
Mindenki azt fogad el, amit akar. Én szerencsére nem vagyok köteles elfogadni azt, hogy bevásárlókocsiban tologatják a gyerekemet, hogy hónapokat kell várni egy vizsgálatra vagy kezelésre.
Mint ahogy azt sem vagyok köteles elfogadni, hogy az országban milliók-milliárdok mennek el mindenfélére (nem akartam külön kiemelni a stadionokat, de elsősorban erre gondolok), miközben máshol, az élet más területein éppen csak lyukakat tömködnek be és semmire sincs pénz és csak a megszorítás tapasztalható (mint például egészségügy).
Mindezt kívülről látom. Mégis kicsit belülről.
És fel nem bírom fogni, hogy a benne élők miért nem tehetnek semmit. Miért kell szótlanul tűrni?
Vagy ez így jó?
Bizonyára nem jó. De mit lehetne tenni?
Tényleg nincs megoldás?
A tüntetés tényleg nem ér semmit? Semmiféle csoportosulás? Az emberek nem tudják (vagy nem merik) kiereszteni a hangjukat, hogy ez így nem jó? Vagy jó ez így?
"Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel" Tényleg így lenne? Ennyit érdemelne a magyar nemzet? Én nagyon remélem, hogy nem!
De sokszor elgondolkodom, hogy hogyan is juthatott ide az ország? Hogyan sikerült hatalmon maradniuk azoknak, akik ott vannak?
Ha magammal beszélgetnék erről a témáról, akkor azt mondanám magamnak, hogy "Te tényleg könnyen pofázol külföldről! Haza kell jönni és tessék, mond és mutasd meg, hogy mit és hogyan tegyünk." És igazat is adnék magamnak. Mert kintről tényleg nagyon könnyű osztani az észt. De mégis azt felelném magamnak, hogy "Én egyszer már mindent összepakoltam, feladtam és eljöttem. Berendezkedtem. Most pakoljak össze mindent és menjek azért, hogy elkezdjek munka és lakás, meg az élethez szükséges minden dolog után kajtatni, és reménykedni abban, hogy majd nemsokára jobb lesz?"
Az van, hogy nem vagyok hülye. Biztosat a bizonytalanért?
Bármennyire is szeretnék Magyarországon élni, ha ebbe belegondolok, akkor mindig csak a nehézségeket látom. Nekem nem igazán tűnik biztatónak a helyzet...

Tegnap olvastam és meg is osztottam Frei Tamás egyik írását.
Teljesen egyetértek minden egyes szavával. Kissé hosszú írás, de érdemes elolvasni. (A Facebookon fenn van, ha valaki kéri, szívesen belinkelem.)
Az a lényege, hogy kínos magyarnak lenni. És hogy mi már Balkán vagyunk.
Korábban amikor megkérdezték, hogy honnan jöttem, akkor büszkén és örömmel mondtam, hogy Magyarországról. Aztán persze legtöbbször a következő lépés az volt, hogy elmagyaráztam, hogy hol is van Magyarország ... Na, ez most már megváltozott. Most már egészen egyszerűen csak annyit mondok, hogy Európából. És nem azért, mert lusta vagyok magyarázni a földrajzi elhelyezkedést!
(Egyébként meg lassan talán már az Európa sem lesz helytálló ...)

Minden országnak megvan a maga kínja. Problémák mindenhol vannak. Törökországban is - hajajj, de még mennyi. (Többször is mondtam, most is megjegyzem: nem szeretek itt élni, egy cseppet sem.)
De mégis élhetőbb ország, mint Magyarország.

Ha úgy döntenék, hogy hazaköltözöm ... Na, ez az ami jelenleg szinte elképzelhetetlen. Mert ugyan mi várna rám otthon? Összehasonlítva a két országot, azért itt még mindig több a pozitívum.
Konkrétan is össze tudok hasonlítani dolgokat. Ugyanis az a cég, ami itt jól és simán működik, az Magyarországon botladozik. Ilyen-olyan adók, díjak, papírok, szabályok, intézkedések, ellenőrzések ... Ugyanaz a profil mindkét helyen és mégis elmondhatatlan a különbség.
Szóval azért menjek haza, hogy minden bonyolultabb és nehezebb legyen?
Meg lehet élni kényelmesen egy fizetésből?
Na persze az relatív, hogy ki mit ért kényelmes alatt ... Én például azt, hogy lakást veszek, autót veszek, nyaralni megyek, síelni megyek, egy-egy hosszú hétvégére elugrom ide-oda. Emellett persze vásárolok, nem fillérezek, kitart a pénzem a következő fizetésig.
Nyilván ez is megvalósítható! Biztosan többeknek sikerül is. Nem kétlem. De én valahogy nem így látom. Nem tapasztalom, hogy a többség így élne.

Szóval a lényeg az, hogy hol is kéne élni. Nekem most hirtelen két ötletem van. Alaszka és Brazília. Alaszka azért, mert ott van ahol van és olyan amilyen. Brazília meg hát mert Brazília ... :)

Egyébként meg én inkább ezentúl továbbra is visszahúzok a török meg közel-keleti dolgokhoz.
Az még mindig érthetőbb és átláthatóbb, mint a magyar dolgok, amiken csak rágódni tudok ...
(Nem kell megijedni! Ez nem azt jelenti, hogy írni is fogok a közel-keleti dolgokról! Csak annyit mondtam, hogy inkább azt követem. Na jó, esetleg néha írni is fogok - persze csak keveset, mert tudom, hogy sokaknak nem túl "érdekes".)

(Egyébként az a "vicces", hogy így a végére már teljesen elfelejtettem, hogy mi is volt ennek a mai pötyögésemnek a célja, miért is kezdtem bele ... annyit írtam és töröltem és írtam és töröltem, hogy kicsit elvesztettem a fonalat. Bocsi :) Agyilag már máshol vagyok. Nem baj, azért maradjon, pár év múlva büszkén olvasom, hogy ilyen hülye is voltam! :))

"A kurdok védik most a világot"

És akkor most gyorsan meg kell jegyeznem, hogy a fenti, a címben szereplő mondat NEM tőlem származik! (Csak szokás szerint nem tudtam semmi értelmesebb címet kitalálni...)
Az van, hogy tegnap beszélgettem egy török, pontosabban kurd ismerősömmel - annak kapcsán, hogy az IS Irakban elégetett 45 embert... És ekkor hallottam a fenti mondatot. Miszerint a kurdok védik a világot, ha ők nem lennének, akkor az IS már rég továbbhaladt volna.
Nos, ezt akkor sem hagytam szó nélkül - természetesen - és ide is szeretném lejegyezni a véleményemet.
(Szeretném ismét kijelenteni, hogy amit leírok az csak és kizárólag az én saját véleményem! Nem biztos, hogy helyes, bizonyára sokan totál ellentétesen gondolják - csak tessék, nyugodtan, akár itt is, a megjegyzés szabad!)
Tehát először is azt szeretném ehhez hozzátenni, hogy a kurdok a saját területüket védik. Saját magukat, otthonukat, földjeiket ... stb. Nem szívességet tesznek a világnak, vagy akár Törökországnak!
Természetesen még én is belátom, hogy tiszteletet érdemelnek, mert sokszor meglehetősen rossz körülmények között szállnak szembe az IS-szel. Néha szinte esélytelenül, hiányos felszereléssel mennek bele már-már kilátástalan küzdelembe is.
Mivel pedig a kurdok területei "véletlenül" éppen pont a török határ mentén helyezkednek el, így egyfajta védvonalat jelentenek a törököknek.
Ezt pár képpel talán jobban tudom érzékeltetni:

Íme az iraki helyzet: jól látszik, hogy a hivatalosan elismert kurd terület végighúzódik a török határon

Szíriában a Rojava néven ismert terület (ha jól tudom nem teljesen autonóm terület, de ... mindegy) szinte teljesen végig a török határ mellett húzódik

Szóval a kurdok természetesen a saját területüket védik.
Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy igazából azt szeretnék, ha egy teljesen önálló állam, Kurdistan jönne létre. Ezt nagyjából így képzelik:

Vajon Törökország hajlandó lenne nekik adni a területének majdnem a felét?
Szerintem a válasz egyértelmű: nem. Már hogy adná... Naná, hogy nem fogja. Ugyan melyik állam mondana le ekkora területről?

Tehát a kurdok védik a saját területeiket, ebből pedig Törökország nem is kicsit profitál.
Habár azt is meg kell jegyeznem, hogy ha az IS a fejébe venné, hogy megtámadná Törökországot, hát nem sokáig húzná! Ezek itt annyira fel vannak szerelkezve, iszonyat erős hadseregük van - az IS bohócai épp csak a lábukat tehetnék le török földre és kész. Ebben nem igazán kételkedek.
Lehet, hogy jobb is lenne, ha teljes erejükkel ide támadna az IS? Mert akkor a török hadsereg pikk-pakk lerendezné őket és annyi. Na ez az! Jöjjenek csak! Várjuk őket "szeretettel" - ami ennél is fontosabb: töltött fegyverekkel :) (Mondhatnám helybe jönnének a pofonért.)
De persze az IS-t nem tartom ekkora ostobának. Ez lenne csak a hatalmas beégés - mármint ha betámadnák Törökországot. (Kobani már úgyis megtépázta őket.)
Éppen ma olvastam egy cikket, amelyben az újságíró a Törökországot fenyegető veszélyre szeretné felhívni a figyelmet.
(Nem fogom lefordítani a cikket, de ide bemásolhatom, ha valakit érdekel, szóljon. http://www.internethaber.com/isid-turkiyeye-saldiracak-mi-olay-iddia-766321h.htm)
Ok, elismerem, hogy van némi igazság abban, hogy például az IS káosz, destabilizáció által tud terjeszkedni. Pontosabban terjeszkedik. Provokálja az országokat, belekényszeríti a támadásba (Jordánia, Egyiptom). Ez valószínűleg aztán sok helyen morálisan kettészakítja az országot, megterheli a gazdaságot ... stb. És meg is nyílt az út. Nos, azt hiszem valami ilyesmit akar a cikk írója mondani. Illetve én már kicsit továbbgondoltam (vagy mellégondoltam).
Én azonban továbbra is azt mondom, hogy Törökországnak nem kell félnie.
Találtam egy ilyen jó kis táblázatot (igaz tavalyi), ami a világ 35 legerősebb hadseregét mutatja be (rangsorolja):

(Segítek: Törökországot úgy a 8. hely körül érdemes keresni...)

Egész jó helyen áll, ugye? Ok, itt a táblázat a hadsereg tényleges létszámát nem írja (csak az elérhető emberi erőt, tehát a mozgósítható emberekkel, mindennel együtt), de az szinte folyamatosan 500-600 ezer között van valahol. Legrosszabb esetben is 400 ezer. (Majd konkrétan utána fogok nézni.)
Na, akkor mit is akar az IS Törökországtól? És miért kellene félnünk?
Ok, persze, oda kell figyelni minden lépésükre és amit lehet meg kell akadályozni.
De félni? Ezektől a bazári majmoktól? Nevetséges :)

A végén visszakanyarodnék a kurdokhoz. Pontosabban az iraki kurd területekhez.
Csak gondoltam elújságolom, hogy én már jártam ott. Na nem mostanában, hanem még 2010 -ben.
(Nem mintha most nem mennék szívesen!)
Az egész "kirándulásból" igazából annyi maradt meg, hogy valami hihetetlen amit órákon keresztül el kellett sétálnunk a határátkelő területén. Ilyen-olyan pecsétek, ki- és belépési engedély...stb. Sétálni, sorakozni, kilépni az egyik országból, belépni a másikba, még egyszer el is rontották a dolgokat, helyrehozni a rendszerben, az autóra ilyen-olyan papírok meg még valamennyi pénzt is kértek (letétbe, hogy biztosan nem akarjuk kinn hagyni az autót) és persze alaposan át is vizsgálták. Hát ha 5 órát nem töltöttünk el csak a határon, akkor egyet sem :)
Érdekes volt. Ehhez képest Irak semmi. (Mondjuk nem is nagyon mentünk délebbre...)
Fényképeim vannak valahol, de most hiába kerestem égre-földre, nem találom. (Azt hiszem sajnos azon a gépen voltak, amit elloptak amikor betörtek a lakásba...)
Az útlevelemben viszont szépen ott a pecsét :) Örök emlék.
Csak azért adok hálát a JóIstennek, hogy ez a bizonyos útlevelem már 2013. májusában lejárt. Nem akarom kipróbálni, hogy milyen lenne, ha olyan útlevéllel mászkálnék, amiben arab szöveg van ... :)

Így néznek ki hát ezek a bizonyos pecsétek.

Ígérem, hogy ha lesz újabb, azt is megmutatom ;)

és: Irak

Ha már ilyen "frappáns" címet találtam ki ennek az irománynak (az esetek nagy részében egyébként rohadtul semmi ötletem nincs, hogy milyen címet írjak be), akkor gyorsan beszámolok, hogy Kobanival mi is a legújabb helyzet. (Csak a biztonság kedvéért jegyzem meg, hogy Kobani természetesen Szíriában van.)

Arról már a legutóbbi Kobaniról szóló írásomban is beszámoltam, hogy elmondható: a város felszabadult. Akkor is megjegyeztem, hogy itt nemcsak magáról a városról volt szó, hanem a környező kisebb-nagyobb falvakról, tanyákról, ilyesmiről. Nos, a legutolsó hírek szerint eddig már 326 falut szereztek vissza az IS-től, maradt még 50. Mivel azonban az IS tulajdonképpen lemondott erről a területről (szerintem legalábbis belátták, hogy nem bírnak az itteni kurdokkal), ezért már csak talán látszólag védik ezeket a falvakat. Szóval nem lesz nehéz dolguk a kurdoknak. Nos, csak ennyit akartam ideszúrni :)

Most pedig kicsit benézek Irakba. (Persze most még csak képletesen. De egyébként ha minden igaz akkor talán lehetőségem lesz majd újra odamenni...)
Ami miatt egyáltalán elkezdtem ezt a szöveget bepötyögni, az egy hír volt. Miszerint az iraki miniszterelnök bejelentette, hogy visszaszámlálás kezdődött egy nagyszabású hadművelethez, amivel Moszult akarják visszaszerezni. (Moszul Irak második legnagyobb városa/tartománya, 2014.06.10-én került az IS kezébe.)
A tervek szerint az iraki hadsereg és a pesmerge (kurdok) közösen készülnek erre az akcióra, megtámogatva az USA vezette koalíciós erők által.
Jelenleg kiképzés is folyik valami ultra titkos helyen.
A miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy még az év vége előtt meglesz ez az akció és a lehető legkevesebb áldozat árán fogják felszabadítani a várost.
Erre én csak két dolgot tudok mondani:
- hiszem, ha látom
- és nem kapkodják el ...
Ja, és természetesen azt is, hogy adja Isten, hogy sikerüljön. Nem vagyok ellendrukker, csak egy kissé már szkeptikus.
Persze tudom, hogy idő kell. Az iraki hadsereg, hogy finoman fogalmazzak, eléggé megfogyatkozott. Korábban sem igazán állt a helyzet magaslatán, de az elmúlt év során el is estek jó páran és meg is szöktek. A pesmerge pedig ... minden tiszteletem az övék azért, amit Kobaniban is elértek, de a többségük megint csak nem igazán képzett katona. Arról nem is beszélve, hogy a kurdok valami egészen más harcmodort képviselnek - mondhatnám a végletekig őrültek és harciasak és ha az kell, akkor gondolkodás nélkül vetik magukat a tűzvonalba. Ami alapjában véve nem hátrány, de szerintem mégsem igazán hatékony hosszabb távon.
De majd talán most a felkészülés során ez is megváltozik. Külföldi katonai tanácsadók is részt vesznek ebben a képzésben, amelynek során fegyverek használatát, harci technikákat fognak elsajátítani (vagy sajátítanak el - remélem jelen idő és nem most kezdenek még "vakarózni").

Találtam egy képet arról, hogy nagyjából mi is jelenleg a helyzet Irakban (internethaber.com). Íme:

Megpróbálom értelmesen leírni (fordítani) a jelzéseket:

- (piros alapon fehér izé - mintha robbanás lenne) Az iraki hadsereg és az IS összecsapásainak helyei (összecsapási pontok)

- (világos sárga) Kurdok által irányított iraki terület (tulajdonképpen autonóm)

- (sötétebb sárga) A pesmerge és az IS ezen a területen csap össze 

- (fekete) Az IS irányítása alatt álló városok

- (szürke) Az IS irányítása alatt álló területek

- (sötét rózsaszín) A bagdadi kormány irányítása alatt álló területek

- (világos rózsaszín) Az iraki hadsereg és az IS csap össze ezeken a területeken

És a végére hoztam néhány adatot. Ha már szó esett az USA vezette koalíciós erők támogatásáról...
Egy cikk (szintén az internethaber oldalán - jól van na, mást olvasni nem nagyon szoktam, időm se sok van) foglalkozott azzal, hogy az IS ellen vezetett operáció mennyire volt hatásos. Mármint eddig.
Hat hónappal ezelőtt (2014.08.08) kezdte el Irakban az USA vezette, 60 országot tömörítő koalíció a légitámadásokat. Egy hónappal később pedig Szíriában is támadtak már.
A mai napig az IS kezében levő területek összesen 1% -át sikerült ezzel a módszerrel visszaszerezni (mintegy 700 négyzetkilométernyi területről van szó).
A légicsapások napi költsége - a cikkben szereplő adatok szerint - 8,3 millió dollár.
Az USA hadügyminisztériumának közlése szerint a légitámadások 2015.01.09 -ig összesen 8,3 milliárd dollárt tettek ki.
(Le akarom ellenőrizni a számokat, hogy nagyjából stimmelnek-e. Basszus totál belezavarodtam a nullákba. 8.300.000.000 = ez lehet a 8,3 milliárd. 8.300.000 = ez pedig a 8,3 millió. Szerintem valamelyik számot elírták :) de végül is mindegy. A lényeg nyilvánvaló: rohadt drága. Így is, úgy is - bármelyik számot nézzük.)
Gondolom senki nem hiszi, hogy kizárólag légi csapásokkal meg lehet semmisíteni az IS-t ...
Maximum arra jó, hogy meggyengítse. El tud pusztítani egy-egy célpontot. Épületet vagy konvojt. (Persze ha tudják, hogy hova kell lőni.)
De nem válthatja ki a földi hadműveletet. Csak ugye ehhez katonák kellenek.
Én teljesen megértem, hogy egyik ország sem akar katonákat ide küldeni. Naná, én sem küldenék - hiszen azért bőven lehet áldozatokra számítani.
Arról meg nem is beszélve, hogy kívülről beavatkozni egy ország tulajdonképpen belügyeibe az legalább annyit árt, mint használ - mert hiába hogy az IS a világ rengeteg országában jelen van és jelent fenyegetést, globálisan nem lehet (szerintem) egyelőre kezelni, hanem helyileg kell megoldani. Tehát ami Irakban van azt Irakban, ami Szíriában, azt ott ... stb.
Hát, tiszta mázli, hogy engem nem kérdeznek meg, hogy mit tegyenek :)
De mondjuk én nem is vagyok katona , ezért nem is igazán értek a stratégiai dolgokhoz.
Azért én is ellent mondok ám saját magamnak is, ezt belátom. Mert egyrészről az a véleményem, hogy minden országnak saját magának kellene megoldani a helyi ügyeiket. (Az arabok seperjék ki a saját területükről a szemetet: az irakiak Irakból, a szíriaiak Szíriából ... és így tovább.) Aztán elgondolkodom, hogy ezek mindegyike olyan szerencsétlen ország, hogy egyedül nem menne semmire. Külső segítség nélkül egy lépést sem tud megtenni. Szóval mégis csak külső segítség. Ami nem jó. És így szépen visszatértem a saját gondolatmenetem elejére. Király.
Mindenesetre az a lényeg, hogy minél gyorsabban kellene végre tenni valamit.
Mert minden egyes nap újabb és újabb hírek érkeznek rémtetteikről.
Hogy ne menjek nagyon messzire: a Líbiában kivégzett 21 egyiptomi keresztény. (Szerencsétleneket kivezényelték a tengerpartra és ott ... Számomra a legdöbbenetesebb kép, amit ennek kapcsán láttam, az nem a kivégzés maga volt, hanem a tenger, amit a vér festett vörösre.)

És még hosszan sorolhatnám.
Már korábban is írtam, hogy az IS hadsereg tényleges létszáma nem igazán ismert. Most ebben a cikkben 31.000 főről beszélnek. (Illetve több, mint 30 ezerről.) Én ezt most már kicsit soknak találom, szerintem már nincsenek ennyien, bár lehetséges. A lényeg azonban az, hogy ez a szám még mindig nem olyan hatalmas, hogy ne lehetne nagyon gyorsan lenullázni!
Példának többször hoztam már fel Törökországot. (Ha már egyszer itt van a szomszédban!) Elég erős és jól felszerelt hadseregük van (ebben az országban talán a legjobban támogatott ágazat pont ez a hadügy). A közel félmilliós aktív állományból igazán futná, hogy mondjuk 100 ezer jól képzett és jól felszerelt katona elintézze az IS bohócait.Vagy akár csak ennek a fele is elég lenne - még úgy is túlerőben lennének. És persze Törökországon kívül is vannak erős országok - akár a közelben is.
Na persze a másik oldalon meg ott van amit már írtam, hogy egyetlen ország sem szívesen küld szárazföldi egységeket. Azt mindenesetre tudom, hogy a helyi közvélemény sem lelkesedne egy ilyen dologért. Még meg is értem!

Mást nem tudok tenni, mint remélni, hogy hamarosan tényleg lesz valami nagy durranás, egy hatásos lépés és véget ér mindaz a szörnyűség, amivel emberek ezreinek az életét teszik tönkre ezek a férgek.
Minden nap időhúzás, miközben az IS él és virul.
Legutóbb olvastam, hogy csadorgyárat alapítottak. Ezzel nagyon büszkélkedtek ám, csomó képet közzé is tettek. Ebben a gyárban főleg lánygyerekeknek való csadort gyártanak teljesen lefátyolozott nők. Ugyanis - ó jajj, milyen rémes - a gyerekek számára nem igazán volt megfelelő méretű csador, amivel szabályosan elfedhették magukat...

Na, most már van. Megoldották.
Hát nem igazi jófejek?!?
(a válasz egyszerű: NEM)

Birthday in Heaven

A mai nap, február 14-e, nekem rég nem a "Valentin" napról szól. Egészen pontosan 2008 óta.
Ez Nyuszi születésnapja.
Bárki mondhatja rám nyugodtan, hogy hülye vagyok. Vállalom!
De igenis minden évben "megtartottuk" a Nyuszi szülinapját.
És bár már több mint egy hónapja nincs velünk, idén sem feledkezem meg erről. (A Valentin napon úgysincs mit ünnepelni...)
És ha nem is igazi tortát, de valami kis nyulas csemegét mindig kapott soron kívül ezen alkalomból.
Most így hirtelen a tavalyi került a kezem ügyébe:

Sőt, az első törökországi születésnapján (2010.február 14-én) a kedves Seyma barátnőm (aki akkor volt 9,5 éves) az alábbi kis képecskével kedveskedett Nyuszinak (természetesen egy nagy szatyor uborka, alma és répa mellett - kifosztotta otthon a hűtőt):

A feliratokat szeretném elmagyarázni (talán nem is látszik annyira, elnézést, de az évek során a konyhában volt a falon ebben a keretben és kicsit megviselt már)

Annyit még elöljáróban megjegyeznék, hogy Şeyma születésnapja júniusban van. Ezen alkalomból anyukámtól kapott ajándékot is meg üdvözlő kártyát, amibe magyarul volt a szöveg. És ez az okos kis csaj onnan másolta ki. Teljesen egyedül!!

Szóval akkor a feliratok - pontosan úgy írom, ahogy ő is írta:

BOLDOg SZÜLETÉS NAPOT KÍVAN (ez ugye kíván lenne, és azt már nem értette, hogy ezután az ő neve kellene, azt hitte, hogy ez így együtt jelenti a "happy birthday" -t)

20010 JÚNIUS (az évszámba kicsit belezavarodott - mert előző évben, 2009-ben kapta azt a bizonyos üdvözlő lapot, a június is emiatt van ott, hiába volt február)

NUSIKA (az 'ny' betűt nagyon sokáig nem értette, kimondani is sokára tanulta meg, az 's'-t pedig 'sz'-nek ejtik a törökök)

OKKOŞ NUSIKA ( az 'ş' a törököknél az 's', tehát az 'okos' lenne, de neki valahogy úgy hangzott, mintha a 'k' duplázva lenne)

KEDVEŞ NUSIKA (ez megint az ş=s dolog, a szó pedig kedves)

Az a rózsaszín valami pedig Nyuszi lenne. De nem volt csak rózsaszín és zöld gyurmája. :) 

A szándék a lényeg :)

Én pedig két videó filmet készítettem. Fényképekből. (Akkor azt mozgófilmnek hívják vajon? Tudom is én ... mindegy. Nekem film.)

Igen, átnéztem több száz képet, próbáltam kiválasztani azt a pár legjellemzőbbet. Nem volt egyszerű. 

Így végül is két film készült el.

Ide betöltöm, ha valakinek van kedve, megnézheti. (Előre is köszönöm. Én is végignéztem-végigkönnyeztem párszor.)

Boldog születésnapot, ott fenn az égben, Maki.

Most még dolgom van, de majd jövök. Várj.

Kobani ... vége?

Az ilyen hírekkel meglehetősen nagy lemaradásban vagyok.
Most azt gondoltam, hogy talán lesz pár szabad órám, így legalább a Kobanival kapcsolatos dolgoknak utánanézek. Csak hogy képben legyek...

Visszatérve hát a címben feltett kérdésre. Nos, hogy rövid legyek: Igen. (A dolgok jelenlegi állása és az eddig átböngészett és hallott hírek szerint legalábbis.)
De persze sosem tudok rövid lenni ...

Ami legelőször is felvetődött bennem, hogy vajon mikortól számít befejezettnek a dolog?
Ahogy nézegetem a híreket, úgy tűnik, hogy éppen lemaradtam a dologról. Ugyanis január 30-i hírben olvastam, hogy a város központja már tiszta és a környező falvak közül 12 szintén "megtisztult".
(Mert azt tudni kell, hogy itt nem csak a több százezres városról volt szó, hanem a rengeteg környező kis falvakról és tanyákról.)
Aztán a további falvak és tanyák (számszerűen úgy 100-150) is megtisztultak végül.

Több, mint négy hónapon át tartott az ostrom. Ha helyesek a hírben feltüntetett számok, akkor egészen pontosan 134 napig.
El lehet képzelni, hogy milyen állapotok uralkodnak most a városban ...

... nos nagyjából ez lehet a helyzet

Ezt a képet egy Törökországba menekült, majd onnan hazatért helyi fotós készítette. A saját házánál.

Igen, a pirossal jelölt "dolog" egy összeégett IS harcos holtteste.

Egyébként ez a fotós elmondta, hogy a házából nem loptak el semmit. Csak egy régi, értékes bort törtek össze az udvarán. 

Elmondta egyébként ő is, hogy az utcán több helyen hevernek temetetlen holttestek (IS harcosoké).

Olvastam pár beszámolót. Néhány család, aki korábban Törökországba menekült, immár visszatért Kobanibe. Ők is beszámoltak például arról, hogy sok helyen erősen érződik a bomló holttestek szaga - például törmelékek, összedőlt házak alatt rekedt holttesteké. Máshol pedig úgy olvastam, hogy az egész városban bomló tetemek szaga érződik.
Továbbá szinte mindenhol az utcákon találhatók fel nem robbant rakéták, aknavető lövedékek, ilyesmik. Milyen érdekes, hogy az így elhagyott lövedékek és akár fegyverek azonosíthatatlanok. Ugyanis mindenféle azonosító számot vagy jelzést kiütöttek belőlük nagyon gondosan. Így nem tudni, honnan származnak. Máshogy fogalmazva bárhonnan is származhatnak. Visszatértünk tehát ahhoz, hogy továbbra sem biztos, hogy kik is támogatják az IS-t. (Jó-jó, persze sejtései, ötletei vannak mindenkinek - nekem is. De én 10000% biztosra szeretnék menni. Ebben az esetben a valószínű nem elég.)

Nem bírom ki, hogy ne írjam ide, az IS mivel magyarázza a visszavonulást. Ok, azt nyilván én sem vártam, hogy elismerjék, hogy alul maradtak és bénák... De amikor azt mondják, hogy "A vadászgépek egy épületet sem hagytak. Mindent megsemmisítettek. Ezért kényszerültünk visszavonulásra. A vadászgépek folyamatosan bombáztak. Mindent bombáztak. Még a motorbicikliket is." - nos, ez azért már elég szánalmas. (Egyébként az előbbi mondatokat egy IS harcos mondta egy videóban, aki az arabot észak-afrikai akcentussal beszélte - ez is sokat sejtető azért...)
Visszatérve erre a kis nyilatkozatra/magyarázatra ... Majd még megsajnálom őket, nem?!? Hogy a gonosz csúnya szövetségesek nem hagytak békét a szegény IS harcosoknak, nem hagyták őket nyugodtan harcolni és ezért vissza kellett vonulniuk ... Nevetségesen szánalmas - vagy már nem is találok rá szavakat igazából.
Azért az is roppant érdekes, hogy ebben a videóban (hozzáteszem, hogy én a videót magát nem láttam, csak annyit tudok, amit a hírekben erről írtak) még mindig hangoztatják, hogy nem mondtak le végleg Kobaniról ... Elmenőben még vissza-vissza lőttek. De én ezt a fenyegetést nem érzem komolynak. Ezek már csak üres szólamok lehetnek. Valahogy megpróbálják kimagyarázni a nagy büdös semmit :)

Szeretnék kitérni arra, hogy mi maradt a városból a 4 hónapos harcok után, illetve, hogy mit hagyott ott az IS.
Kezdem a legérdekesebbekkel: kábítószer és Viagra. Igen bizony!
Meg kell jegyeznem, hogy ezt megint csak olvastam, nyilván nem a saját szememmel láttam - szóval vagy igaz vagy nem. De én arra hajlok, hogy igaz :) Egy cseppet sem lennék meglepve, ha valóban úgy lenne, ahogy a hírek leírták... Ezekből az IS férgekből simán kinézem ezt is ...
Szóval kábítószer és Viagra. Ráadásul mindezt Korán borítókba rejtették. (Ami a muszlimok számára felháborító, hiszen a Korán az ő szent könyvük.) A pesmerge (az IS ellen harcoló iraki kurdok) erők videó felvételeken mutatták be ezeket.
Már csak azért is tartom valószínűnek ezeket a híreket, mert az majdhogynem nyilvánvaló, ismert tény, hogy főleg a külföldi IS harcosok használnak kábítószert. Sőt, azt is hallottam, hogy kifejezetten adják nekik, hogy ezáltal még vérszomjasabbak, "hősiesebbek" legyenek.
Ezen kívül maradtak még különféle fegyverek is - bár a komolyabbakat nyilván megpróbálták magukkal cipelni.
Mit hagytak még ott? Holttesteket. A kurd erők persze a saját halottjaikat eltemették (akit tudtak). Úgy tűnik, hogy az IS-nek nem nagyon volt erre ideje ... Ez most egyébként elég égető probléma Kobaniban. Mert ahogy írtam már korábban, a várost áthatja a bomló holttestek szaga. Ez ügyben a helyi tisztviselők nemzetközi segítséget kértek már.

Maradtak foglyok is, mindkét oldalról. Majd kiderül ezeknek mi lesz a sorsuk...
Az még érdekes, hogy az IS elfogott több kurd katonát, akiknek az életét megkímélték, ha cserébe megígérték, hogy beállnak közéjük (mármint az IS-hez). Na most ezek aztán ha valahogy visszakerültek a kurdokhoz, azok bűnösként fogták el őket. Valahol megértem: ezekben az időkben nem igazán bízhat az ember senkiben ... De azért azt is megértem, hogy valaki bármi áron védi az életét - akár tényleg hamisan esküszik, úgy tesz, mintha csatlakozna hozzájuk.
Az IS egyébként nem tűnik hajlandónak tárgyalni a foglyok kiadásáról, akár fogolycseréről. Hanem talán mégis sikerül valahogy megegyezni, mert állítólag az IS igényt tartana néhány elesett társuk, harcosuk holttestére (gondolom a vezetőkére). Nos, majd kiderül ebből mi lesz ..

És hogy mi lesz ezután? Mit lép az IS?
Egyrészt azt olvastam egy helyen, hogy megnövekedett az IS kötelékéből kilépő (konkrétan megszökő) és határon átszökve hazájukba visszatérő vagy legalábbis visszatérni próbáló harcosok száma.
Emellett persze a beáramlás is megvan. Szintén a napokban olvastam, hogy a török-szíriai határon 14 személyt fogtak el a török határőrök. A 13 külföldi és 1 török állampolgár Szíriába akart szökni, hogy az IS-hez csatlakozzanak. Jó, ez a 14 annyira nem nagy szám, de elég csak belegondolni, hogy hányat nem kaphattak el vajon! Azt hiszem nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy minden 100 átszökésre jut 1 maximum 2 elfogott emberke ...

Bizonyára továbbra is eljutnak mindenkihez a hírek, hogy mit művel mostanában az IS.
Gondolok itt a lefejezett japán túszokra és az élve elégetett jordániai pilótára. (Rajtuk kívül természetesen a rengeteg "névtelen" áldozatra is!)
Név szerint ők azok (remélem jól írtam a nevüket... ha nem, akkor elnézést kérek):

Kenji Hoto & Haruna Yukawa

Maáz al_Kasszaszbe

Ez utóbbi a jordániai pilóta. Mindössze 26 éves volt ... Őt élve elégették. Rakkában (szíriai város, az IS kvázi fővárosa). A videót magát természetesen ebben az esetben sem néztem meg, de láttam belőle pár kockát :( Élve elégették. Mégpedig úgy, hogy be volt zárva egy vasketrecbe ... 

Nos, inkább nem részletezem.

A kivégzését óriás kivetítőn mutatták. Mintha valami koncerten lettek volna. Iszonyatos - vagy nem is tudom. Erre már tényleg nem találok szavakat.

Viszont arra sem, hogy azok az emberek, akik végignézik ezeket.
Az előbb olvastam egy hírt. Szintén Rakkában történt. Két ember kivégzéséről számoltak be. Az egyik egy középkorú (a kép alapján azt hiszem olyan 40 év körül, de pontosan nem tudom) férfi, akit egy 7 emeletes ház tetejéről dobtak le. Az ő "bűne" az volt, hogy állítólag homoszexuális. (Érted?!Állítólag!)  
Egy másik, 60 éves (igen!! hatvan éves) férfinak pedig baltával vágták le a fejét a város egyik terén. Hogy a bácsika bűne mi volt, azt pontosan nem is értettem. Elnézést (ennek majd utánanézek később és pótolom). Ha nem tévedek nagyot, akkor valami varázslás dolog lehet - talán jósnak, vagy "gyógyító"-nak tartották.
Nyugalom, képet egyik kivégzésről sem fogok feltenni ide. (Ha valakit érdekel, az interneten megtalálja.) Arról viszont feltennék egy képet, hogy a 60 éves bácsi lefejezését milyen nézőközönség figyelte:

Nem tudom, hogy mennyire látszik. Volt ott minden korosztály, idősek-fiatalok. Az egyik képen látható két "férfi", akik a bácsit vezetik: az egyik arca nem nagyon látszik, de nem több 30-nál, a másik viszont nem több 14 évesnél. A kivégző maszkot viselt, tehát tippelni sem tudok. (Vagy ha mégis, akkor őt is 30 körülire tenném.)

De emellett fontosabb kérdés - már ami bennem felmerül - hogy ezek az emberek, a nézők, mit éreznek? Miért mennek oda?

Ok, az utóbbi kérdésre lehet az a válasz, hogy kötelező jelleggel ki vannak vezényelve (hiszen ezeknek a brutális, nyilvános kivégzéseknek pont a félelemkeltés a célja, ehhez pedig kell a nézőközönség...). 

De számomra akkor is annyira szörnyű, hogy csak ott állnak és néznek! Még akkor is, ha tudom, hogy a saját és családjuk életét mentik ezzel...

Azonban néha belegondolok abba, hogy mi lenne, ha fellázadnának. Mindenféle konkrét adatok ismerete nélkül: például Rakka város népessége olyan 200.000 (picivel talán több, főleg ha a szórványokat is hozzászámoljuk). Vegyük azt, hogy ennek kb a fele férfi, tehát úgy 100.000. Ennek legyen mondjuk a fele "harcképes" (tehát 18-45 közötti + az idősebbek közül az erősebbek, egészségesebbek). Legyen téves a becslésem (amint mondjuk nem hiszek, de mindegy) és vegyünk le a biztonság kedvéért 10 ezret. Így van 40.000 ember, aki tudna harcolni a hazájáért. De jó, hogy még elfogadhatóbb legyen, vegyünk hát le belőle még 10 ezret. Mert elfoghattak embereket, elmenekülhettek, meghaltak... stb. Marad a végén még mindig 30.000 olyan férfi, aki tudna harcolni az otthonáért. (Plusz ehhez még tegyük hozzá, hogy ha ilyen harcról van szó, akkor bizony kapnak külső segítséget!! Amint azt például Kobani esete is mutatja.) 

Az IS hadseregének pontos létszáma nem ismert. Tavaly nyári adatok szerint 30.000 körüli. De ez ugye a nagy harcok (mint Kobani és az iraki őrületek) előtt volt. Azóta több ezren elestek. 

Ráadsául az IS-nek két helyre összpontosul az ereje (két helyre kellene...): Szíria és Irak. (Azon belül is aprózódik - ide-oda tologatják őket.)

Vegyük alapul azt, hogy ennek a 30 ezres seregnek a fele van Szíriában. (Ez sem teljesen igaz, de most csak számolgatok.) Sőt, gondoljuk azt, hogy ennek a fél seregnek a nagy része, mondjuk 10.000 harcos van Rakkában.

És akkor most vessük össze a két számot: 30.000 a szíriaiak és 10.000 az IS részéről.

(Szinte hallom valaki fejében megszólalni, hogy "na és a fegyverek" Ugyan kérem! Errefelé szinte mindenkinek van fegyvere. De legalábbis minden családban. Legalább egy kicsi. Nem nagy szám! Csak az nem szerez aki ultra bamba.)

Szóval én egy kicsit elgondolkodtam azon, hogy miért tűrnek az emberek.

Vagy kényelmesebb külső segítséget várni? (A sült galambot?)

Vagy nekik tényleg mindegy? Úgy vannak vele, hogy amíg ők életben vannak, addig mindegy mi van körülöttük?

Hadd súgjak meg valamit - hiszen úgyis négyszemközt vagyunk - ahogy én ismerem az arabokat, sajnos ez utóbbi is igen valószínű. Nagyon sok arabot ismerek, az itteniek közül. Ők nem olyan őrültek, mint a kurdok, akik hazájukért a vérüket is adják ha kell. Nem, ha gáz van, az elsők, akik hazamenekülnek, itt is az arabok. Amikor a tüntetések voltak, még én is a sétálóutcán kószáltam miközben a rendőrök már töltötték be a gáztöltényeket. De az arabok már rég otthon kuksoltak, még az ablakon sem mertek kinézni. Már akiket én ismerek. 

És azok alapján amiket látok, hallok és tapasztalok, megengedem magamnak azt a luxust, hogy általánosítsak. 

De psszt :) 

Már így is kaptam figyelmeztetést, hogy a török belpolitikai sajátosságairól szóló írásomban Fethullah Gülenről meg a gyülekezetről nem csak csupa szépet és jót írtam ... (hahh pedig mennyi mindent nem is írtam meg róluk ;) )

Na bocs, én csak az igazat írom :)  És nem félek senkitől! 

Ennyi :)