A mekkai Szent Mecset (Mescid-i Haram)
Ahogy azt már előző írásomban is említettem, ez a dolog elég szorosan kapcsolódik az Áldozati Ünnephez. Együtt is akartam megírni, de aztán úgy döntöttem, hogy jobb lesz így kettőbe szedve.
Csak egy kis általános áttekintést szeretnék erről az eseményről, reményeim szerint érdekességeket megosztani.
Ha máshonnan nem is, akkor az elmúlt napok híradásai alapján mindenki valamennyire tudja, hogy a muszlimok nagy tömegben zarándokolnak Mekkába. (A híradások alatt az idei zarándoklat alatt történt két tragikus balesetet értem.)
Ez a zarándoklat évszázadok óta folyamatosan ismétlődik.
A mekkai zarándoklat ugyanis az Iszlám vallás ötödik pillére. Nagyon lényeges momentum.
Azt is mondhatnám, hogy minden muszlim kötelessége életében legalább egyszer teljesíteni ezt. Na persze vannak kikötések, előírások, amiknek meg kell felelnie az embernek ahhoz, hogy a zarándoklat ténylegesen teljesítettnek tekintessen. Szóval inkább azt mondanám, hogy ha megteheti, akkor kötelessége elvégezni a zarándoklatot...
A mekkai zarándoklat a muszlim holdnaptár 12. hónapja 8. és 10. napja között végzendő. (Aki más alkalommal megy Mekkába, hiába végez mindent előírás szerint, az nem számít haddzsnak! Csak ezeken a napokon lehet a hivatalos zarándoklatot teljesíteni!)
A 10. napon, vagyis a haddzs utolsó napján tartják az áldozati ünnepet. (Ott is rengeteg állatot vágnak le ebből az alkalomból.)
Nézzünk pár előírást - szabályt, aminek teljesülnie kell ahhoz, hogy a haddzs érvényes legyen:
- A zarándoknak ép elméjűnek kell lennie, mivel a küldetés értelmét fel kell fognia, meg kell értenie.
- Egészségesnek kell lennie, hiszen maga a szertartás meglehetősen megerőltető, bár tolószéket igénybe lehet venni. (Nagyon sok idős ember vállalkozik a zarándoklatra. Őket sokszor tolókocsival tolják a helyszínekre és a helyszínek között.)
- A részvételhez szükséges anyagi eszközöket becsületes úton kell előteremtenie, ugyanakkor biztosítania kell, hogy otthon maradt családtagjai ne szenvedjenek hiányt a távollétében. (Az, hogy ha valakinek mondjuk hitele van - lakáshitel pl - kizárja a dolgot. Semmiféle hitele, kölcsöne nem lehet. A zarándoklatot szigorúan saját pénzből kell fizetnie. Nem kérhet kölcsönt.)
- A haddzs megváltható helyettes küldésével is, és a zarándoklatra félretett pénzt jótékony célra is fordíthatják.
- A férfiak két varratlan, szegetlen vászonleplet (ihrám), a nők egyszerű, bokájukat és karjukat eltakaró fehér ruhát viselnek, azonban arcukat nem fedik be, hiszen a férfiak szíve ilyenkor tiszta. A ruhát akkor kell ima elmondása közben magukra ölteni, amikor megérkeznek a szent kerület (harám) kapujához. (Ha valaki főleg haddzs előtt az istanbuli Atatürk repülőtéren jár, nagyon sok ihramot viselő emberrel találkozik! Mert ha nem átszállásokkal repülnek, akkor pont a levegőben lesznek, amikor megérkeznek ehhez a bizonyos kapuhoz - a szent kerület kapujához. Ezért ilyenkor már a reptéren magukra öltik ezt a bizonyos ihram-ot. Én nagyon sokszor találkoztam már ihramos emberkékkel a reptéren. Érdekes látvány.) A muszlimok ezt a ruhát -az ihramot - olyan nagy becsben tartják további életük során, hogy sokan ebben is temetkeznek el. (Mert egyébként egy fehér lepelbe csavarják az elhunytakat és így helyezik a sírba. De aki volt zarándoklatot, őket az ihramjukba csavarják bele. Valóban kincsként őrzik életük során.)
Ennél jobb képeket nem találtam (ismerőseim ihramos képeit mégsem akartam ide berakni...)
A férfiak esetében ugye a két varratlan, szegetlen anyag. Az egyiket a derekuk köré csavarják, a másikat a hátukra terítik - nem tudom, hogy ez a képeken mennyire látszik...
Ezen a két anyagon kívül nincs rajtuk semmi.
A nők számára nincs külön ihram öltözék. Nekik elég az iszlám tanításának megfelelő öltözéket viselniük, amely arcuk és kezük kivételével egész testüket eltakarja. (Még csak a fehér szín sincs előírva, de ezért többnyire fehérben vannak.)
A zarándoklat egy jó részét ebben a ruhában kell elvégezniük.
- A harám területén tilos az ékszerek viselése és az illatszerek használata, de még a köröm- vagy a hajvágás is. (Nagyon sok zarándok a haddzs után sem vágja le többet a szakállát. Viszont a haddzs befejeztével hajat vágatnak. Még ott.)
- Tilos az állatok leölése – kivéve, ha azok az életet veszélyeztetik – vagy a növények megsértése is. (Az állatok leöléséhez - ugye az áldozati ünnep a haddzs befejezése után kezdődik. Tehát akkor a tiltás már nem érvényes.)
- Tilos a veszekedés, a viszály, de a szexuális érintkezés, mulatozás is.
Azoknál, akik ezeket a szabályokat szándékosan megszegik, súlyos esetben a zarándoklat értékét veszti.
A zarándoklat rendje:
1. A zarándoklat ténylegesen a hónap nyolcadik napján kezdődik, rituális mosakodással, majd azonnal a Kába-kő hétszeri megkerülése következik (ez a tawaf), az óramutató járásával ellentétesen.
A zarándokok Allah nevét kiáltják („Itt vagyok, Istenem, megjelentem a színed előtt.”). A tawaf a keleti saroknál kezdődik, ahol – amennyiben lehetőség van rá – a követ, illetve az azt takaró leplet megcsókolják.
(Mivel azonban rengeteg a zarándok és szinte képtelenség, hogy mindenki a kő közelébe férkőzzön, így ezt a bizonyos keleti oldalt sugár irányban egy a földre fektetett fém sáv jelzi. Amikor a hétszeri megkerülés során a zarándok erre a vonalra ér, akkor tudja, hogy ilyenkor van egy vonalban a kővel és int a kezével illetve fejet hajt, vagy biccent. Ilyesmi.)
A torlódás elkerülése végett ilyen körbe futó erkélyen is végezhető a megkerülés (tawaf)
3. Majd Hágár példáját követve hétszer futnak a Szafát- és Marwá-hegyek között, felidézve, ahogy Ábrahám "felesége" és fia vizet keresett a sivatagban. (Megint utalva a Bibliából ismert történetre - ugye tudjuk, hogy miután Sára megszülte Izsákot, azt kérte Ábrahámtól, hogy Hágárt és Iszmaelt zavarja el. Nehogy Izsák öröksége veszélybe kerüljön. Így kiküldte őket a sivatagba. Hágár egyébként Ábrahám második felesége volt. Korábban az első feleség, Sára szolgálója.)
4. Ezt követően elzarándokolnak az Arafát hegyéig, azaz „a kegyelem hegyéig”, ahol Isten megbocsátott Ádámnak és Évának. (Ilyenkor ez a hegy a sok zarándok miatt szinte teljesen fehérnek tűnik.)
A kilencedik napon délig kell megérkezniük. Az Arafát hegyén megvizsgálják lelkiismeretüket és tisztaságukat, prédikációt hallgatnak, elmélkednek késő délutánig, majd visszaindulnak, megpihenve Muzdalifában, ahol az éjszakát töltik.
Az Arafat-hegy
(A zarándokok a hét kavicsot is maguk gyűjtik, amivel dobálnak.)
6. Ezután az anyagi helyzettől függő állatáldozatot mutatnak be. (Többnyire birka, de lehet marha vagy teve is.)
7. Majd visszatérnek a Kábához, ahol azt újból hétszer megkerülik.
8. A zarándoklat végén Minában megünneplik annak sikeres befejezését. A haddzs befejeztével a zarándokok lemossák magukról az eddigi erőfeszítéseik verejtékét, majd levágják a hajukat, és a szakállukat. (De van aki a szakállat innentől örökre meghagyja és többet nem vágja le.) Bár a rítus ezt nem írja elő, sok zarándok teljesen kopaszra borotváltatja a fejét.
9. Hazamennek.
Igazából van még pár előírás - hogy mikor mit kell mondani, stb ... De szerintem teljesen felesleges ezt ide leírni. Hiszen aki haddzsra készül, úgysem innen fog tájékozódni :)
Egyébként persze az alap dolgokat tudom, de kicsit "puskáztam" a dolgok pontos sorrendjével kapcsolatban innen.
Ahogy már említettem, a hivatalos zarándoklat időpontjában rengetegen mennek Mekkába. Egyszerre úgy 2 millió ember biztos van ott. Most képzeljük el, hogy az egyes pontokat 2 millió ember egyszerre akarja teljesíteni ... Hihetetlen.
Szóval kisebb-nagyobb balesetek szinte természetes, hogy előfordulnak.
Az idei év különösen gyászos volt.
Még a zarándoklat megkezdése előtt egy építkezésen felállított daru dől a szent mecsetre. Az így leomló falak sok ember halálát okozták. (Nagyon sok új szállodát építenek a mecset köré, ezért rengeteg ott a daru. És nagy szél fújt ... Ebből lett a tragédia.)
Majd a második napon a Sátánt jelképező oszlop megkövezése során történt valami olyasmi, hogy az egyik csoport már végzett, de valamiért visszafordult... kitört a káosz és több, mint 700 ember meghalt (tulajdonképpen eltaposták egymást).
Pontosan a zarándokok hatalmas száma miatt vezette be a szaúdi állam azt, hogy minden országból csak meghatározott számú zarándokot fogadnak. Ez egyrészről egy teljesen logikus lépés volt, hiszen minél nagyobb az embertömeg, annál nehezebb kezelni. És ha nem lenne kvóta, akkor bizony a jelenleginél ötször-tízszer több zarándok menne. Másrészről pedig felháborodást keltett a muszlimok között, hiszen mint a vallás egyik alappillére, bárki számára korlátozás nélkül elérhetőnek kellene lennie.
Én azt gondolom, hogy a szaúdi állam elég sok mindent megtesz - a zarándokok hatalmas tömegének elhelyezése és ellátása (anyagi helyzettől függően szállodákban vagy sátorvárosokban) nem kis feladat. Szerintem az egyetlen jó megoldás az lenne, hogy a haddzs teljesítésére egy hosszabb időintervallum állna a hívők rendelkezésére. Nemcsak ez a három nap, hanem mondjuk egy hónapon belül három nap. Ezzel lényegesen tehermentesíteni lehetne az országot is. Hiszen mondjuk ha egy csapat - legyen 1 millió ember - végez mindennel együtt 5 nap alatt, akkor ebben az egy hónapban lemehetne 6 turnus (6 millió ember). De persze ezt nem merném hangoztatni, hiszen ahogy a Koránban meg van írva, úgy kell lennie, attól eltérni nem lehet. Így pedig sajnos mindig lesznek kisebb-nagyobb balesetek, tömeg és káosz.
Az országonkénti kvótákra visszatérve picit. Számszerűen nem tudom, hogy például Törökországból mennyit engedélyez a szaúdi állam, de azt tudom, hogy nagyon hosszú a várakozási lista. És minden évben sorsolással döntik el, hogy kik mehetnek. Egy-egy ember 4-5 évet mindenképpen vár. (Ha nem többet.) Egy ismerősöm két éve úgy ment ki, hogy extra díjat fizetett. (Mondjuk a török kvóta 80%-át az állami egyház - erre jobb szót nem találtam - kezeli és utaztatja, a fennmaradó minimális számot pedig jóval drágábban magán cégek.) Idén pedig ha jól emlékszem hat év listás várakozás után nyert és mehetett.
Még pár szó és gondolat a mekkai mecsetről.
Biztosan mindenki látott már képet erről. Hatalmas tér, közepén egy fekete épülettel. Ez a fekete lepellel burkolt épület a Kába szentély. Hogy teljesen pontos legyek, magának a szentélynek a neve a Kába. (Gondolom az is ismert, hogy a muszlimok, legyenek bárhol a világban, az imákat a Kába felé fordulva végzik. Ezt egy iránytű segítségével pontosan be lehet lőni, de szuper jó applikációk vannak erre, amik az emberek helyett kiszámítják és megmutatják az irányt.) Ezt a szentélyt a nagy jelentőségű és szintén sokak által ismert Fekete kő köré építették. (Ezt a követ néhányan Kába-kőnek is nevezik, tudomásom szerint ez így nem helyes.) A kő úgy nagyjából 30-40 cm átmérőjű és nagy valószínűség szerint egy meteorit vagy annak darabja.
A muszlimok szerint ezt maga Isten küldte a földre, közvetlenül tőle származik. Még Ádám és Éva idejéből. Akkor hullott alá hogy Ádám megtisztulhasson, miután kiűzetett a földi Paradicsomból. A kő eredetileg fehér volt, és csak azután lett fekete, hogy magába szívta az eredendő bűnt meg aztán az évszázadok során az azt megérintő emberek bűneit.
(Egy másik legenda szerint a Fekete követ Gábriel arkangyal adta Ábrahámnak, hogy építse házát vele. Azt is mesélik, hogy a kő felszínén megmaradt az arkangyal lábnyoma. És van még a kővel kapcsolatban rengeteg legenda és történet...)
A haddzs során is mindenki igyekszik a lehető legközelebb kerülni ehhez a kőhöz. Ha valakinek sikerül megérintenie vagy megcsókolnia, az teljes extázis.
A Fekete kő a Kába délkeleti sarkába van beépítve, úgy másfél méter magasan (csak letérdelve vagy meghajolva lehet megcsókolni). Mivel nagyon régen több darabba tört, így vastag ezüst pánt fogja össze.
Ez az a bizonyos Fekete kő (tehát nem Kába kő!!) a Kába oldalában, ezüst keretben. Tudom, hogy nem nagyon látszik, de hirtelen jobbat nem találtam ...
A szentély, a Kába 12 méter hosszú, 10,5 méter széles, 15 méter magas –, kő- és márványtömbökből épült. Fekete színű, arany díszítésű lepellel takart (ezt bizonyos időközönként lecserélik).
A szentély belseje üres. Az ajtajait csak különleges alkalmakkor nyitják ki és akkor is csak a szaúdi királyi család tagjai léphetnek be (meg gondolom akiknek ők engedélyezik).
A Kába a mekkai Szent Mecset közepén
Az umrát többnyire a közelben lakó hívők hajtják végre, akik gyakran utaznak Mekkába. Vagy azok, akik nem akarják vagy nem tudják kivárni, amíg a haddzs-hoz sorra kerülnek.
De az umra az sosem lesz egyenlő a haddzs-dzsal. Valaki évente elmehet umrát végezni, a haddzs attól még nem lesz teljesítve.
És végül egy utolsó gondolat.
Bár a haddzs-dzsal kapcsolatban fel sem merül bennem a dolog, de az umrával kapcsolatban akár fel is merülhet... Arról van szó, hogy tudomásom szerint a Szent Mecsetbe nem léphet be nem muszlim. Tehát ha valaki kíváncsiságból meg akarná nézni, nem teheti meg. Hogy pontosan ezt hogyan ellenőrzik, azt nem tudom. Pletyka szinten hallottam olyat, hogy a mecsetben illetve a bejáratnál biztonsági őr szerű emberkék figyelnek és ha valaki olyan "gyanús egyént" látnak, aki nagyon turista-szerű és nagyon nem muszlim-szerű, akkor részleteket kérdeznek a Koránból (amit minden muszlimnak fejből tudnia kell).
Azt tudom biztosan, hogy ha a szaúdi nagykövetségen haddzs-hoz vízumot igényel valaki, akkor mecsetből, imámtól kell igazolást vinni, hogy az egyén muszlim. Lehet, hogy umrához is kell ilyen? Lehet, hogy a mecsetnél ellenőrzik? Na, ezt majd meg fogom kérdezni.
Nem azért mert szándékomban áll valaha is odamenni! Dehogy is! Eszembe sincs... Csak szeretek mindent tudni és akadnak érdekes kérdéseim.
(Arra például idáig senki nem tudott itt nekem válaszolni, hogy a Szent Mecset neve miért Mescid-i Haram. Hiszen a haram szó vallásilag tilosat jelent. Pont ezért? Mert olyan sok dolog tilos ott? Pontos választ eddig még nem kaptam és nem találtam :) Jó, vannak dolgok amik ennél sokkal inkább foglalkoztatnak, de azért nem szoktam elfelejteni a hülye kérdéseimet...)