A legutóbbi írás óta természetesen folyamatosan derülnek ki dolgok. A merényletről.
Van egy dolog, amit én is tévesen írtam legutóbb, illetve van amit nem tudtam.
Pontosítani szeretnék.
Először is legutóbb azt írtam, hogy a két öngyilkos merénylő személyazonosságát nagyon hamar, 4 napon belül meg tudták állapítani.
Nos, ez csak részben igaz.
Az egyik merénylőt valóban sikerült azonosítani, de a másikat továbbra sem. (Ez azt jelenti, hogy nem szerepel azon a bizonyos listán, amit a legutóbb én is mutattam.)
A Yunus Emre Alagöz továbbra is stimmel és tény, hogy az egyik merénylő ő volt. (Egyébként ő a bátyja a suruç-i merénylőnek.) Ömer Deniz Dündar neve viszont tévesen lett közölve - én is a hírekben olvastam és onnan vettem. Na nem mintha a fickó egyébként totál ártatlan bárány lenne ... de nem ő robbantott és kész.
A másik merénylő kiléte továbbra is bizonytalan. Valószínűleg külföldi lehet. Csak fantomképet sikerült közölni róla.
Közben kiderült a merénylet "forgatókönyve" is. És roppant "érdekes" dolgok derültek ki.
A merénylők a robbantás előtt 12 órával jöttek át Szíriából. (Ugye én megmondtam, hogy a határ simán átjárható nekik - kerítés, extra őrizet és tűzparancs mellett is úgy járnak-kelnek, ahogy csak akarnak.)
Gaziantepben egy ottani "alvó sejt - házban" (országszerte vannak házaik és lakásaik, ahol kivárnak a parancsig) várták az indulást.
Azt tudni kell, hogy a határ mellett nagyon sok csempész élt mindig is és él most is. Ők tapasztalt rókák, nagyon jól ismerik a rendszer minden gyenge pontjait és hogy mit hogyan lehet kijátszani.
Nos, ez a két merénylő egy ilyen csempészbanda által jutott el Gaziantepből Istanulba. (Állítólag a csempészek nem tudták, hogy kiket szállítanak és miért. Mondom: állítólag. Gyakorlatilag az ilyen minden hájjal megkent csempészek a saját anyjukat is eladják ... szóval pénzért mindent...)
Október 9-én az esti órákban indultak Ankarába.
Rutinosan két autóval mentek. Ilyenkor ugye az elől haladó autó mintegy felderíti a terepet és ha gáz van (mondjuk rendőri ellenőrzés), akkor jelt ad a második autónak. (A megbeszélt jel egyébként a 'sevgilim sana geliyorum' - jövök hozzád kedvesem - volt.) A második autóban ült a két merénylő és a sofőr.
Mindkét sofőr vadonatúj SIM kártyát kezdett használni amint elhagyták Gaziantepet - ezeket a SIM kártyákat Ankarába érve természetesen kivették a telefonokból és eldobták. Nagggyon rutinos...
Ankara előtt úgy 30 km-rel a második autó megállt, az első autó jelezte, hogy rendőri ellenőrzés van a közelben. A két merénylő egy hátsó úton kiszállt majd kerestek egy taxit amivel továbbmentek egy darabon. (Leírhatnám a pontos helyszíneket is, mert az is ismert, de szerintem felesleges.) A TBMM -nél szálltak ki (ez a török országgyűlés épülete), innen 40-50 métert gyalogoltak majd ismét taxiba szálltak.
A taxisnak mondták, hogy hova akarnak menni. Az persze mondta, hogy ott pont le vannak zárva az utak, erre megegyeztek, hogy ahhoz legközelebb teszi ki őket, ameddig még el lehet menni.
(Még azt is elmesélték a taxisnak, hogy ott fognak találkozni egy barátjukkal. Ja, a taxis egyébként elmondta, hogy totál nyugodtak voltak, semmi gyanús nem volt bennük és teljesen normálisan viselkedtek, beszélgettek.)
Szóval a robbanás helyszínéhez elég közel szálltak ki a taxiból. Olyan közel, hogy pontosan 4 perc 15 másodperc múlva már robbantak is.
Most egyébként kicsit elbizonytalanodtam a cikket olvasva (erről a cikkről beszélek). Lehet, hogy már fáradok és azért nem értek valamit. Vagy félreértem. Valahogy úgy jön le nekem a dolog, hogy eredetileg a gyűlés helyszínére akartak menni. Mert ugye az nyilvánvaló, hogy a robbanás nem a gyűlésen történt! Ezt én is leírtam a múltkor: a kurd csoportok az állomás mellett gyülekeztek és onnan akartak együtt átmenni majd a Sıhhiye térre (ahová a tényleg gyűlést - mitinget - szervezték).
A taxisnak például azt mondták, hogy a Sıhhiye-re akarnak menni. Az meg erre mondta, hogy a gyűlés miatt az egész környék le van zárva. Na ekkor jött az, hogy akkor vigye őket a legközelebbi helyre, ahová még el tud menni. És végül az állomás előtti egyik csomópontnál szálltak ki. Innen ugye kicsi séta és alig több mint 4 perc múlva elszabadult a pokol ...
Tehát ha jól értem, akkor eredetileg a gyűlésen akartak robbantani! Ha meg rosszul értem, akkor bocs!
Ja, még hozzátartozik a történethez, hogy a két merénylő már Gazianteptől viselte azt a bizonyos "öngyilkosmerénylő-mellényt", felette meg egy kabátot. (Hát gondolom egyrészt nem akartak majd a készülődéssel időt veszíteni, másrészt meg ha útközben mégis gubanc van, akkor azonnal robbanthatnak.)
Basszus... a szerencsétlen taxisok mit érezhettek, amikor megtudták, hogy kiket fuvaroztak... A cikk írja is, hogy sokkot kapott mind a kettő...
Érdekes a kérdés, hogy vajon honnan lehet ennyi mindent tudni. Hát nyilván megindult a nyomozás, térfigyelő kamerák segítségével is sok mindent össze lehet rakni. Na meg vannak kapcsolatok is. Szóval amit akarnak azt ki tudják deríteni.
És rengeteg olyan dolgot tudnak, amit nem kötnek az állampolgárok orrára. Nagyon sok mindent megakadályoznak de nekem van egy olyan sejtésem, hogy nem mindent. Az biztos, hogy nagyon sok dolog felett még mindig szemet hunynak...
Engem valahol még mindig foglalkoztat az ilyen öngyilkos merénylők lelkivilága.
Azt is hallottam, hogy a merénylő - testvérpár (a suruç-i és az egyik ankarai) Facebook beszélgetéseit is átvizsgálták. És döbbenetes ... hogy milyen türelmetlenül várták a lehetőséget. Ha jól emlékszem valami olyasmi is elhangzott, hogy "ha már egyszer magasztos célunk van, akkor minek rohadunk még mindig itt".
Egy kedves ismerősöm ajánlott figyelmembe egy filmet. A címe a Mennyország most. Két, öngyilkos merényletre készülő palesztin fiúról szól. Nos, egyelőre még nem néztem meg ... őszintén szólva kicsit félek megnézni. Lehet, hogy jobb nem tudni bizonyos dolgokról?
De azért összekapom magam és már indítom is a filmet! Biztos nem esti mese lesz, de talán valamely kérdésre választ ad...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése