Eljött az év utolsó napja.
Ilyenkor az ember kicsit visszatekint az elmúlt hónapokra. Én legalábbis így szoktam.
De nem ám, hogy csak elmélázok pár percet :)
Nálam ez egy pár napos dolog.
Na persze nyilván nem fogom leírni ide pontosan, hogy mire is gondolok :)
Igazából évről-évre ugyanarra jutok: apróságok kivételével semmi sem változik.
Vannak jó és rossz napok, vannak teljesült kívánságok és megvalósult tervek ...
Vannak dolgok, amiket másképp csinálnék, vannak, amiket folytatni fogok ...
Szerintem ezek nagyjából az ilyenkor szokásos gondolatok.
A mai óévi istentiszteleten is szó volt arról, hogy a múlton rágódni nem érdemes, azon változtatni már nem tudunk. Talán az elkövetett hibák megtanítanak felismerni az alkalmat, amikor valamit másként, jobban csinálhatunk, megtanítanak nem elszalasztani a lehetőséget. Vagy nem :)
De egy új év mindig új lehetőséget jelent. Számomra tiszta lap - ami volt elmúlt, most valami új jön és azt jóvá tehetjük.
A mai prédikációban a lelkész többek között arról beszélt, hogy ez a helyzet hasonlítható akár a repüléshez. A repülőnk már a kifutópályán áll, felbőgnek a turbinák. Aztán elindul, felgyorsul. És egyszer csak elemelkedik a földtől. Ez is egy pillanat. Egyszer még a pályán száguldunk, aztán egy lendülettel már emelkedünk is. Az éjfél is csak egy pillanat. Az egyik pillanatban még 2014 van, egy másodperccel később pedig 2015.
A repülőgép fedélzetén pedig ott van a bőröndünk.
Amikor utazni készülünk és csomagoljuk össze a táskánkat, akkor igyekszünk csak a legszükségesebbek betenni. Nem viszünk felesleges dolgokat (nos azon persze lehet vitatkozni, hogy kinek mi a fontos). Szépet és jót pakolunk be.
Az "évfordulós utazásnál" is figyelni kell arra, hogy az új évbe csak a fontos dolgokat vigyük át. A szépet és a jót, csak a legfontosabbakat.
Én ezt igyekezni fogok megtartani.
Ezeket a fenti sorokat az óévi istentiszteleten elhangzott prédikáció "ihlette". Ahogy megragadt bennem, úgy vittem tovább a gondolatot hazafelé és úgy írtam le.
Ha belegondolok abba, hogy akkor még nem is tudtam, hogy micsoda veszteség fog érni 2 nap múlva ...
Nekem a szilveszterhez a templom, az istentisztelet is hozzátartozik. Egyszer lezárjuk az óévet, elbúcsúztatjuk. Majd pedig elkezdjük az új évet, Isten áldásával. Így lesz kerek egész a dolog :)
Szívemnek oly kedves kis templom ...
Az óévi istentisztelet
Az újévi istentisztelet (úrvacsorával)
De természetesen a szilveszter nem telhet el némi szénsavas-alkohol ital kortyolgatása nélkül :)
Ezt egyrészt - rám jellemző módon - brazil sörrel oldottam meg:
Naaagyon finom :)
De volt pezsgő is:
És volt Nyuszi is...
Sajnos nem tudok úgy írni még ilyen vidám témáról sem, mint a szilveszter, hogy ne hatná át minden gondolatomat az a veszteség, ami a Nyuszi halálával ért. Igyekszem nem szomorkodni, de ez még nem mindig sikerül.
Azért annak nagyon örülök, hogy ezt az évet még Nyuszival együtt köszönthettem. Ez nagyon fontos és nagyon sok erőt ad!
Aztán pedig meglátjuk, hogy ilyen kezdet után milyen lesz a 2015-ös esztendő.
Adja Isten, hogy örömben és egészségben gazdag legyen, mindannyiunk számára!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése