Kis török belpolitika

Elkezdtem bogarászni régi jó szokás szerint a kedvenc török híroldalamat.
Igazából azt akartam megnézni, hogy mi történt Irakban és Szíriában az elmúlt pár hétben, amit ugye kihagytam.
De felkaptam a fejem egy rövidke hírre.
Ennek bemutatása előtt, mielőtt a hírt kommentálnám, meg kell világítanom egy sajátos törökországi jelenséget, ami nem kevés gondot okoz a belpolitikában, az egész társadalomra komoly hatása van. Sőt, már régen túlnyúlt az országhatáron is.
Megpróbálom röviden vázolni a helyzetet. (Egyébként már régen akartam erről is írni, de elég hosszú a téma, így eddig hanyagoltam :) De most eszembe jutott és azt gondoltam előszedem.)

Még mielőtt bármit is leírnék, ismét meg kell jegyeznem, hogy minden szó az én saját véleményemet tükrözi. Nem tudok pártatlan lenni (és mivel ez az én blogom, nem is próbálom meg ennek a látszatát kelteni), mert én személy szerint ki nem állhatom ezeket az embereket. Mármint a mozgalom tagjait, amit lentebb be fogok mutatni.
Szóval előre is elnézést kérek azért, ha valakit megsértek a véleményemmel.
Megint elmondom, hogy ki lehet fejezni ellenvéleményt - a megjegyzés lehetősége nyitott, lehet vitatkozni. Én kinn sem szégyellem a véleményemet, ugyanúgy elmondom, mint ahogy most itt le fogom írni. Nem félek én a világon senkitől :)

De nézzük miről is van szó pontosan.
Lehet, hogy vannak akik számára ismerősen cseng Fethullah Gülen neve. Vannak cikkek vele és mozgalmával kapcsolatban még magyar híroldalakon is. Tehát akár az is hallhatott róla, aki nem foglalkozik komolyabban a törökországi hírekkel.
Ki is ez az ember? Nagyon röviden azt tudnám mondani, hogy egy hitszónok. Én azt szoktam mondani, hogy önjelölt vallási vezető. Kis mozgalmat hozott létre ami mára hatalmassá nőtte ki magát.
Tudomásom szerint nem járt vallási iskolába az alap Korán-iskolán kívül. Mindent, amit tudott kezdetben rokonoktól, később könyvekből sajátította el. (Bocsánat ha tévedek és mégis van felsőfokú végzettsége ... én kicsit próbáltam keresni, de nem találtam erre vonatkozóan semmit.)
Nem fogok belemenni az iszlám különböző irányzatainak magyarázatába, mert akkor tuti, hogy még holnap is itt ülhetnék. Elég annyi a dologról, hogy ez a bizonyos Gülen egy Bediüzzam Said Nursi nevű korábbi hitszónok tanításait és elképzeléseit vallja magáénak, ezeket vitte és fejlesztette tovább. (Sőt, azt is mondhatnám, hogy sokat elferdített, a saját elképzelései szerint alakított.) Said Nursi vezéreszméi pedig a következők (többek között, nagyjából): A két fő ellenség az ateizmus és a materializmus. Ezek csak úgy győzhetők le, ha az iszlám vallás teljesen megújul. Az iskola, a nevelés nagyon fontos, hiszen itt alapozható meg minden. Az egyén a közösség része, a közösségi életnek pedig (mármint egy iszlám vallású államnak, köztársaságnak) pedig a Koránon és a sarián kell alapulnia.
(saria: vallásjog, az iszlám vallás vezérelve, mindent a Korán, vagyis az isteni kinyilatkoztatás szerint kell végezni, úgy kell élni - ez ugye évszázados szokásokat, előírásokat jelent). A nagyobb vallásokhoz (a monoteista vallásokhoz) toleránsnak kell lenni.
Ok, hosszan lehetne ezt még tovább sorolni, részletezni. De nem fogom. Felesleges. Aki akarja, úgyis utánanéz. (Sőt, meg lehet engem is kérdezni, szívesen elmondom, amit tudok - de itt nem akarom részletezni.)
Térjünk picit vissza az előbb említett elvekhez. Csupán egy pillanatra. Csak nekem tűnik úgy, hogy némi ellentmondás van? Egyrészt megújulást szorgalmaz, másrészt viszont a sariát tekinti megoldásnak.
Illetve a tolerancia a többi monoteista valláshoz? Amikor közben a saját vallásukat tartják az egyetlen megfelelőnek? És akkor ez még a legenyhébb kifejezés... Amit igazán gondolok az iszlám és a többi vallás viszonyáról, azt sajnos nem fejthetem ki részletesen :) De el lehet képzelni!
Én személy szerint nagyon nem szimpatizálok ezzel a mozgalommal (sem), de azt még én is elismerem, mert van néhány értelmesnek mondható gondolata. Pontosabban régebben volt (szerintem mára már teljesen elment az esze). Itt például arra gondolok, hogy tőle származik az is, hogy a Koránt 25 évenként újra kellene értelmezni az aktuális körülmények tükrében. Ez azért elég logikus hozzáállás, nem?
Azt is meg kell említenem, hogy sokat foglalkozott a dzsiháddal is (a fegyveressel csak érintőlegesen, de akkor is), illetve burkoltan a kalifátus visszaállítását is szorgalmazta.
Szóval lehet mondani jót és rosszat is. Én mondjuk inkább rosszat tudnék, ha folytatnám, de ez csupán az én véleményem.

Bocsánat, elkalandoztam. Térjünk vissza Fethullah Gülenhez.
Hitszónok, prédikátor volt (illetve még mindig annak tartják, meg írónak meg ki tudja minek). Párszor le is tartóztatták, mert felbujtónak ítélték. Aztán egyszer csak megalapította a mozgalmát. Úgy valamikor a 90-es években. (Elnézést, de nem nagyon volt kedvem utánanézni :) Mert annyira nem érdekel és annyira utálom, hogy nagyon. Ha valakit zavar, akkor szóljon és pontosan utánanézek.)
Nem is tudom, hogy pontosan minek is nevezzem ezt a mozgalmat vagy micsodát. A neve cemaat (dzsemaat), amit én gyülekezetnek szoktam fordítani. Valójában vallási alapon szerveződött csoport, ami polipként igyekszik a csápjait az élet különböző területeire kiterjeszteni. Tehát már lényegesen túlnőtt az eredeti szerepén - vagyis azon, aminek lennie kellene. Lehet, hogy van erre egy jobb szó, de én a mozgalmat használom itt.
Egyébként még azt érdemes Gülenről tudni, hogy Erdogan talán egyik legnagyobb ellensége most.
Ami érdekes lehet, hogy korábban Gülen és Erdogan (a volt miniszterelnök, jelenleg köztársasági elnök, hamarosan az ország teljhatalmú ura) szoros kapcsolatban álltak. Gülennek és a mozgalmának nagy szerepe volt abban, hogy Erdogan és a pártja 2002-ben hatalomra jutott. Akkoriban még szövetségesek voltak.
Ez persze gyorsan megváltozott. Mára már szabályosan ellenségek. Gülen élő egyenes adásban átkozza meg Erdogan, családját és bárkit. Erdogan pedig beszédeiben nem kíméli Gülent és mozgalmát (emellett persze totális boszorkányüldözés zajlik, igyekeznek felszámolni a mozgalmat).
Nos, ezt talán egy picit bővebben kifejtem.
A 90-es években még kifejezetten jó volt a kapcsolat Gülen és Erdogan között. Sőt, Erdogan és még sok közvetlen munkatársa (akik közül sokan ma is mellette vannak a politikai elitben) rendszeresen kapcsolatban álltak Gülennel és mozgalmával. Azt is mondhatnám, hogy a mesterük volt. Talán nem túlzás :)
Elméletileg ugyanúgy képzelték Törökország jövőjét: a korábbinál sokkal vallásosabb államot. Jó, ha nem is teljesen a sarián alapuló, de mégis sokkal vallásosabbat.
Erdogan viszont időközben rájött, hogy ezzel a húzással bizony magára haragítaná az ország nagy részét, ugyanis totál szembe ment az atatürki elvekkel.
Márpedig Atatürknek a mai napig is nagyon sok híve van. (Ha nem lenne egyértelmű, akkor Musztafa Kemal Atatürkről van szó, akit a török állam megalapítójának tartanak.)
Szóval Erdogan belátta, hogy a Gülen által elképzelteket nem lehet bevezetni, meg kell maradni a szekuláris államnál. Nos legalábbis papíron ... mert az azért elég világosan látszik, hogy Erdogan igyekszik minél szorosabbra fűzni a kapcsolatot az államvezetés és a vallás között. Mondhatni két kapura játszik: egyrészt próbál megfelelni Atatürk híveinek, másrészt próbál a vallás felé terelni, annak minél nagyobb szerepet adni. Ez persze nem korrekt, de ez van.
Nos, ahogy azt már említettem, Fethullah Gülennek és mozgalmának nagy szerepe volt Erdogan és pártja hatalomra kerülésében.
Ez nagyjából úgy nézett ki, hogy Gülen szólt a mozgalma tagjainak - akik már akkor is szép számmal voltak - hogy itt van ez az én "barátom", ha ő hatalomra kerül, akkor nekünk is nagyon jó lesz, támogassátok hát pénzzel és szavazattal bőségesen. Mivel a birka mód követés elve teljesen jellemző az országban, ezért meg is lett a kért támogatás. Hatalomra is került Erdogan és bandája.
Gülen közben rájött, hogy Erdoganék nem fogják betartani azt, amit ígértek (neki), vagyis nem fogják lenyomni a törökök torkán azt, hogy az állam sarián és Koránon alapuljon. De még annak a látszatát is igyekeznek elkerülni, hogy a vallásnak nincs nagy szerepe a kormányzásban. (Na jó, közben ez kicsit változott, mert igenis van szerepe, nem is kicsi. Valójában minden Erdogan szája íze szerint történik.)
A barátságnak tehát vége szakadt, az ellenségeskedés pedig néha érdekes - és külső szemlélő számára néha mulatságos - helyzetet teremtett.
Nem akarom sokáig húzni a történetet, Fethullah Gülen már az állam ellenségének számít.
Hogy miért is? Nos, erre sok indokot fel lehetne sorolni. Volt egy nagy balhéja. Vagyis sok, de egy különösen kiverte a biztosítékot. A 90-es évek végén kezdett "bedurvulni" és akkor kezdett sokak ellenségévé válni. Többek között Atatürkre használt nagyon sértő jelzőket (hájas, nagyképű, személyi kultusz ... meg ilyenek). Azt tudni kell, hogy Atatürk megsértése még ma is bűnnek számít, csakúgy, mint az állam jelképeinek megsértése. Börtön is jár érte. (Na például én ezért nem nagyon írok Atatürkről - mert egyetlen jó szót sem tudnék róla mondani, rosszat ellenben akár órákig megállás nélkül.) Hát ez akár már elegendő is lehetett volna, hogy az állam ellenségének bélyegezzék.
De persze összeszedtek még ezt-azt. Csak a biztonság kedvéért.
Gülen ha jól emlékszem, akkor 1997-ben vagy 99-ben távozott Amerikába. A hívei persze mondogatják, hogy gyógykezelés meg ilyenek. Pedig nyilvánvaló, hogy elmenekült. (Illetve pont jó időben sétált ki az országból, mert nemsokkal utána már perelték és elfogták volna.) Szóval azóta ott él Pennsylvaniában és onnan osztja az észt. Törökországban meg közben már lezajlott a hosszúra nyúlt tárgyalása, elfogatóparancs van ellene és börtönbüntetésre ítélték. (Erdogan hiába kérte többször, az USA nem adja ki, mert a mozgalomnak ott is sok iskolája van, ami ott is rohadt sok pénzt jelent. Meg még ki tudja, hogy miért nem adja ki! Olvastam már olyan véleményt is, hogy összejátszott a CIA-val ... de ki hisz már feltétel nélkül az ilyesminek??)

1998-ban még "jóban" voltak. Ma már egy ilyen kép lehetetlen ...

... ma már ez van

Az ellenségeskedés néha egészen bedurvult. Gülen és a mozgalma odáig süllyedt, hogy szervezkedtek az ellenzékkel is (tavaly voltak választások - mekkora szívás volt, hogy még így sem tudták megverni Erdogan pártját). Nagyon csúnya dolgok derültek ki: lehallgatás, mocskolódás ... nem békés eszközökkel ment a sárdobálás. Fethullah Gülen például televíziós felvételen és élő adásban is megátkozta Erdogan, a pártját, a családját, a munkatársait. Igen, megátkozta. Valami ilyesmi volt, hogy dőljön a fejükre (Erdogan és családja) a háza, vagy égjen le ... meg ilyesmi. (Sőt, azt elsőkézből tudom, hogy a mozgalom drága iskoláiban a diákokat csoportos imára terelték és együtt kellett átkozni Erdoganékat.)
A drága elnök úr pedig a beszédeiben ostorozta, néha gúnyolta Gülent és a mozgalmat. Mióta köztársasági elnök lett, annyira talán nem is (bár mostanában nem nagyon hallgatom a beszédeit). De korábban gyakran szórakoztam azzal, hogy próbáltam kitalálni, hogy vajon a beszédje hányadik percében kezdi emlegetni Pennsylvániát, Gülent, a mozgalmat. Volt, hogy fogadást is kötöttem, ha éppen nem egyedül néztem :) Ki sosem maradt és mondjuk egy 20 perces beszéd első 5 percében általában megjelent. Ha jobb kedve volt Erdogannak vagy éppen nem húzták fel nagyon, akkor talán a beszéd felénél kezdte emlegetni a mozgalmat valahogy. Lehet, hogy szemét dolog ilyenen szórakozni, de valahogy el kell ütni az időt ...
Egyébként most, hogy a választások elmúltával Erdogan hatalma megszilárdult, elindult egy folyamat, aminek a célja a mozgalom felszámolása. Korábban említettem már, hogy boszorkányüldözés folyik - hát tényleg olyan. Folyamatosan olvasni, hogy újságírókat, rendőröket, ügyvédeket, bankárokat ...  stb tartóztatnak le, rúgnak ki. Erdogan is megmondta, hogy ha kell, akkor egyenként fognak megszabadulni a mozgalom tagjaitól.
Még egy érdekesség: ezt a mozgalmat az utóbbi időben nagyon sok helyen 'paralel'-ként emlegetik. A szó természetesen párhuzamost jelent, a használata pedig arra utal, hogy Gülen mozgalma szabályos párhuzamos államot hozott létre, illetve kíván létrehozni a török államon belül. És ez tényleg így is van!

Most pedig, mivel nem szeretném hosszúra nyújtani ezt az írást (unalmas lehet - ki a fenét érdekel a török belpolitika??? még engem sem igazán!), pár szóban bemutatom, hogy hogyan is van jelen ez a mozgalom az országban. Röviden mindenhol ott vannak. Vannak híveik az élet minden területén. Katonák, rendőrök, ügyvédek, bírók, orvosok, vállalkozók ... és még hosszan sorolhatnám. Van tévécsatornájuk, rádiócsatornájuk, egy országos napilapjuk, több kisebb magazinjuk, internetes oldaluk. Van nagyon sok magániskolájuk (általános - és középiskola, meg dershane nevű délutáni iskola). (Iskolájuk egyébként már a világ több, mint 100 országában van!!) Nem is tudom, mit felejtek ki ebből a felsorolásból. De nem túlzás azt állítani, hogy az élet minden területén ott vannak.

Hogy micsoda összefonódás van, azt példákkal is be tudom mutatni.
Adott mondjuk egy vállalkozó, egy cég, ami orvosi eszközöket forgalmaz. Elmegy egy kórházba tárgyalni. Kérdezi tőle a kórház beszerzésekért felelős alkalmazottja, hogy mondjuk előfizető-e a mozgalom napilapjára. Ha igen, akkor jó, ha nem, akkor elő kell fizetnie és garantálnia kell, hogy 2 évig előfizető is marad, különben nem kötnek vele üzletet. (Ez a napilap egyébként tudomásom szerint egyike a legdrágábbaknak. Az ára a többi napilaphoz képest a duplája.)
Ez még az enyhébb. Mert van olyan is, hogy az üzletkötés feltétele az, hogy egy bizonyos összeget adományozzon (4 számjegyű, forintban 6 számjegyű) a mozgalomnak vagy pedig támogasson egy diákot azáltal, hogy a méregdrága magániskolájukban befizeti a tandíjat.
Ilyen és ehhez hasonló dolgok szinte mindennaposak. És ezeket első kézből tapasztalom, ha kell bizonyítékot is tudok szolgáltatni, hogy nemcsak kitaláció.
Ahogy már említettem az élet minden területén jelen vannak.
Azt már Fethullah Gülen korábban is szinte nyíltan kijelentette, hogy a két fő célpont van, amit be kell venni ahhoz, hogy az általa elképzelt (vallásos) jövő megvalósuljon: az igazságszolgáltatás és a közigazgatás. Valamint azt is kijelentette, hogy az iskola nagyon fontos, hiszen itt még könnyebben alakíthatóak a gyerekek.
A cél megvalósításához tényleg mindent bevetettek. Mindenhol ott vannak, minden mindennel összefügg. Hatalmas vagyonra tett szert a mozgalom (dollár milliárdokról van szó) és mindent átszövő hálózatot épített ki.
Na, akkor még egy példa, amivel ezt a hálózatot be tudom mutatni:
Azt már említettem, hogy nagyon sok iskolájuk van. Ezek nagyon drága magániskolák. Vannak általános iskoláik, középiskoláik és vannak úgynevezett "dershane" -k (ezek délutáni, tanfolyam szerű iskolák, ahol az iskolában leadott tananyagot adják le megint, de többnyire tonnaszámra töltetik ki a teszteket).
Azt, hogy hogyan is működik egy ilyen magániskola és dershane, azt azért tudom teljesen pontosan, mert egy évet az én kis, Seyma nevezetű barátnőm is járt ilyenbe. Szóval pontosan tudom, hogy mekkora gáz. Az oktatás színvonala semmiben nem tér el az állami iskoláétól. Sőt, olyan idióta tanárok vannak... Néha kedvem támadt volna bemenni és megtépni egy-egy tanárnőt. A legfontosabb az volt, hogy a gyerekek úgy viselkedjenek, ahogy szerintük egy muszlimnak kell. Ha valami olyat láttak, ami szerintük helytelen, már hívták is a gyerek szüleit. Egy alkalommal Seyma apját hívták fel azzal, hogy a lánya kihívóan sétál! Aztán másik alkalommal Seyma összefutott egy régi (fiú) osztálytársával iskola után az utcán. Kb 3 percet beszélgettek (én is ott voltam!!) Egy tanárnője arra járt és azonnal hívta Seyma anyját, hogy a lánya fiúkkal enyeleg. És még hosszan sorolhatnám.... Tényleg nagyon durva dolgok miatt hívogatták a szülőket (én mondtam Seymának, hogy adja már meg nekik az én telefonszámomat, engem hívjanak fel és majd én eligazítom őket, hogy mivel foglalkozzanak.)
(Ja, egyébként hívtak óraadóként angol nyelvet oktatni ebbe az iskolába. Mert aki angoltanár van, arról inkább nem beszélek - még törökül sem tud rendesen, angolul meg pláne! Szóval engem hívtak, hogy legalább a kiejtést megtanítsam. 7 líra/óráért - na kösz, annyiért nem éri meg felkelni sem!)
Ezért az iskoláért egyébként egy tanévre 6000 lírát fizettek Seyma szülei. Ebben a tanításon kívül csak egy ebéd volt benne, ami Seyma elmondása 90%-ban ehetetlen volt (ami azért érdekes, mert Seyma abszolút nem válogatós, a vasszöget is megeszi, ha éhes). Az iskolában egyébként a közös ima mindennél fontosabb volt, ezek végén sokszor közösen átkozták Erdogant és kormányát (igen, a gyerekeknek is kötelező volt). Továbbá sokszor tanítás után is benn kellett maradni, akár este 5-ig, 6-ig. Ilyenkor különböző fejtágítás, agymosás ment, Fethullah Gülen videóüzeneteit nézték.
Ha már a hálózatot szerettem volna bemutatni (pontosabban annak egy szeletét): Akik ebbe az iskolába járnak, azoknak az egyenruhát egy bizonyos boltban kell megvásárolni (a tulaj természetesen a mozgalom tagja). A tankönyveket pedig az NT hálózat boltjaiban lehet megvásárolni jó drága pénzen - ez szintén a mozgalom kezében van.
Nos, ez csak egy kis szelete, egy kis példa. Nem is akarom hosszabbra nyújtani.

Rémes ez a mozgalom, szabályosan agymosás folyik. Ismerek lányokat, akik lelkes tagok. Magukat a többiek fölé helyezik. Folyamatosan csak vallási szöveget nyomatnak, meg hogy milyen jó ez a mozgalom. Fiúkat-férfiakat is ismerek, de ugye a lányokkal többet találkozom,így azt jobban tudom.
Engem rengetegszer próbáltak beszervezni, meghívni valamilyen összejövetelükre. Na de velem aztán nem bírnak el :)

Nem fogom már ennél hosszabbra nyújtani, habár tudnék még ezekről mesélni.
Még a végére szeretném elmesélni azt a hírt, ami pár nappal ezelőtt (ja, közben ugyanis volt millió dolgom és ezért már vagy 4 napja írom ezt a bejegyzést) kicsit kiverte a biztosítékot.
A hír egészen pontosan január 9-i. (Tudjuk, párizsi merénylet meg ilyenek...)
Fethullah Gülen egy aznapi beszélgetés során kivételesen nem az AKP-t és Erdogan szemelte ki, hanem a hógolyózó, játszó embereket. Arról beszélt, hogy mennyire fáj látni neki, hogy Törökországban az emberek hógolyóznak, szánkóznak, örülnek a télnek és a hónak. Miközben a "világ vért sír", a "muzulmánok pedig fájdalomtól nyögnek". Szemrehányás tett azért is, hogy egyesek a téli szünetet kihasználva üdülni mentek, esetleg szilvesztereztek. Feltette a nagy kérdést is, hogy "ezek emberek vagy állatok".
Nos, "kedves" Fethullah Gülen. Tudom, hogy ezeket a sorokat a büdös életben soha nem fogod elolvasni, de azért válaszolnék. Én nem gondolom, hogy ha itthon zokogok és gyászolok folyamatosan, akkor a világ hirtelen megszépül. Ha esik (esne) a hó és kimennék szánkózni, hógolyózni, attól még ugyanaz az ember lennék, mint aki már hónapok óta figyelemmel kíséri a közel-keleti eseményeket mondjuk. Aki a saját szegényes módszereivel néha megpróbálja felhívni a figyelmet arra, ami ott zajlik. Aki saját maga gyűjtött és juttatott el adományokat a menekültekhez. Ugyanaz az ember vagyok, aki rengeteg felvételt és képet látott, olyanokat, amikről soha az életben még csak beszélni sem akar, de beleégtek a memóriájába.
Attól, hogy én mondjuk kinn hógolyózom és nevetgélek a barátaimmal pár percet vagy órát, attól már állat leszek?
A világ vérkönnyeket sír. Igen. Ha én is azt fogom, akkor változni fog valami? Ha a nap 24 órájában mondjuk csak imádkozom, ha bezárkózom, attól jobb lesz? Ha gyászolok, ha sírdogálva otthon üldögélek, akkor azzal változtatok valamit?
És egyébként is! Nekem vajon nem jár az az 1-2 óra hógolyózás, amikor kikapcsolhatom a világot és csak játszhatok? Amikor visszaülök a gép mellé, úgyis minden itt lesz, ugyanúgy. A gondok mindig megvárnak.

Ok, tudom, ezt már eléggé továbbgondoltam :) Bocsi. De leírtam, mert ehhez volt kedvem.
Egyébként meg, ha én egyszer ezzel a Fethullah Gülennel összefutnék, lenne mit mondanom neki...
Annyira mondjuk nem vágyom rá, de ha a véletlen úgy hozná ...