A güllaç tipikusan ramazani édesség :)
Mivel hamarosan, egészen pontosan két nap múlva kezdődik ez a hónap, úgy gondoltam, hogy erről írok egy keveset. A két nap múlva kezdődő hónapnak a "hicri" naptár szerint a neve Ramazan (csak érdekesség, hogy ezen naptár szerint az 1436. évben járunk). Tehát amikor azt mondják, hogy kezdődik a Ramazan (vagy Ramadan - ugyanazt jelenti, csak utóbbi talán arabosabb, én a török szerinti Ramazan szót szoktam meg), akkor az tulajdonképpen a hónap kezdetét jelenti, bár ez elválaszthatatlanul összefügg a böjtöléssel.
Azt is hozzá kell tennem még, hogy az iszlám holdhónapokban számol, így ez a naptár rövidebb, mint az általunk használt Gergely-naptár. Ebben az iszlám naptárban (itt mi "hicri - naptárnak" nevezzük) ugyanúgy 12 hónap van, a Ramazan pedig a kilencedik hónap. Mivel azonban a naptár teljes egészében a Hold járását követi, ezért például a Ramazan kezdete is minden évben 10 vagy 11 nappal korábbra kerül.
Azt is megjegyzem - érdekességként -, hogy még az iszlám világban is előfordul eltérés a hónap kezdetét illetően. Az új hónap (holdnaptár szerinti hónap) akkor kezdődik, amikor az újholdat először meglátják. Egy holdhónap 29 vagy 30 napos. A hónap végén, vagy feltételezett végén egy kiválasztott, nagy hitű és nagy tudású csoport felmegy a megadott megfigyelési helyre. Ha meglátják az újholdat, akkor kihirdetik az új hónap kezdetét. Ha nem, akkor másnap ismét megpróbálják.
Manapság ez persze nem mindenhol van így - egyre több helyen támaszkodnak csillagászati adatokra a szabad szemmel történő megfigyelés helyett.
Tavaly is úgy volt, ha jól emlékszem, hogy amíg pl Törökországban már megkezdődött a böjt, addig Szaúd-Arábiában egy nappal később kezdték - mert ők még nem látták meg az újholdat. Vagy valami ilyesmi. Azt hiszem talán még logikus is (bár nem vagyok csillagász!), hogy esetleg a Föld egyik részén már látszik az újhold, a másik részén pedig még nem. (Ha valaki ért hozzá és nagy hülyeséget mondok, akkor kérem javítson ki!) Szóval nem is lehet csodálkozni az esetleges eltéréseken. Bár azért nagyjából összehangoltan megy a dolog.
Még mielőtt rátérnék a böjtölés bemutatására még egy érdekesség: Az iszlám hit szerint ebben a hónapban küldte le Allah Mohamed prófétának a Koránt. És ebben a hónapban a pokol kapui zárva vannak, a démonok pedig le vannak láncolva. Ezért ez a hónap egyben a béke hónapja is.
(Csak így, csendben jegyzem meg, hogy remélem ezt be fogják tartani a déli szomszédok is!!!)
Nézzük a böjtöt.
Először is kinek kötelező böjtölni? Minden felnőtt, egészséges muszlimnak. (A felnőttség egyébként 14 éves kortól számít. Vagy pedig az első menstruáció vagy a másodlagos nemi jellegek megjelenése után.)
Kinek nem kötelező:
- a 14 évnél fiatalabbaknak (viszont 7 éves kortól elkezdik tanítani a böjtre, egy-egy napot vagy fél napot már böjtölnek is a gyerekek és ezért jutalom jár)
- idős embernek, akik már nem bírják a böjtöt
- terhes vagy szoptató anya, aki félti a gyermekét (nem kötelező, tehát egyénre van bízva, de sokan így is böjtölnek)
- beteg, tartósan beteg (mert ilyenkor napközben gyógyszert sem vehet magához)
- utazó (itt meg van adva, hogy hány kilométertől számít, de most hirtelen nem vagyok benne biztos)
Mi tilos:
- evés
- ivás
- házasélet (plusz önkielégítés)
- dohányzás
Ezen kívül a negatív érzelmeket (harag, erőszak), pletykát, irigykedést ... stb kerülni kell.
A véradás sem megengedett ilyenkor, ugyanis nagy mennyiségű vér vesztése a szervezet legyengüléséhez vezet (de például a vérvétel - kis mennyiség - nem tilos).
A gyógyszerekkel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Általában abban megegyeznek a vélemények, hogy szájon át nem lehet gyógyszert bevenni (aki ilyenre szorul rendszeresen ő ugye tartós betegnek minősül és nem kell böjtölnie). A gyógyszeres injekció vénába vagy izomba az mehet, de például táplálékpótló infúzió már érvényteleníti a böjtöt.
Ja, és a szándékos hányás is érvényteleníti.
Menstruáló nő egyáltalán nem böjtölhet. (De ő nem is imádkozhat és Koránt sem olvashat - márpedig ezek is hozzátartoznak a ramazanhoz.)
Nagyon fontos megjegyeznem, hogy ezek a tilos, érvénytelenítő dolgok csak akkor érvénytelenít valóban, hogy ha szándékosan tette (kivéve a házasélet, mert az mindenképpen érvényteleníti).
Mondok egy példát: valaki reggel felébred és megszokásból iszik egy pohár vizet. Vagy napközben. Vagy meglát egy szem gyümölcsöt vagy valamit és bekapja. Egyszerűen elfelejti, hogy böjtöl. Na, ilyenkor ez nem számít a böjt szempontjából. Ha nem szándékosan tette, akkor nem érvényteleníti.
(Mert egyébként szabályok vannak arra vonatkozóan, hogy mit kell tenni, hogy ha nem érvényes az aznapi böjt. Többnyire csak azt az egy napot kell pótolni, de például a házasélet esetében 60 napos folyamatos böjt vagy minden nap egy szegény etetése.)
Külön érdekesség, hogy ételt kóstolni lehet (egyes nézetek szerint nem nyelhető le a kóstolt falat, mások szerint lenyelhető és akkor sem számít érvénytelenítésnek).
Azt hiszem nem hagytam ki semmit. Egyébként meg ez is elég :) Akit konkrétan érdekel, az úgysem innen fogja megtanulni :)
Mettől meddig kell böjtölni? Ahogy a napi 5 kötelező ima ideje is, a böjtölés kezdete és vége is a nap járásától függ. Ezért tehát abszolút nem fix és még országon belül is változik. (Például amikor Siirtben már bőven esznek, addig Istanbulban még van vagy 50 perc a böjtből.)
Napkeltétől napnyugtáig tart a böjt. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a reggeli első ezan (az imára hívás, ami a minaretekből hallatszik) hangjára le kell tenni mindent és onnantól böjt. Este pedig az esti imára hívó ezan hangjára lehet megkezdeni az evést-ivást.
A reggeli, böjt előtti utolsó étkezés neve a sahur, az esti étkezés neve, amivel a böjt aznapra befejeződik, az az iftar.
Érdekes az életben is megfigyelni, hogy az iftar előtt pár perccel szó szerint elnémul a város. Mindenki ül az asztal körül és várja az ezant. Ilyenkor a másodpercek is lassan telnek, mindenki néma csendben, többnyire pohárral a kezében vár, hogy meghallja az ezant. Aztán elkezdődik a nagy zabálás. Természetesen a nagyon elvakult hívők ezt az időt is már a dzsámiban töltik és ima előtt épp csak egy falat datolyát vagy kenyeret esznek és kicsit isznak.
Ahogy én láttam és tapasztaltam, a többség bizony az asztal körül ül és vár :)
A reggeli (vagyis inkább hajnali) étkezés, a sahur előtt pedig 1-1,5 órával dobos járja az utcákat. Ezt davulcu -nak hívják. Régről maradt szokás, amikor még nem volt ébresztőórája mindenkinek akkor ezek a dobosok gondoskodtak arról, hogy mindenki időben felkeljen és biztosan ne maradjon le a böjt előtti étkezésről.
Sok nagyvárosban tartanak ilyen iftárokat. Vagy az utcán vagy sátorban. Akár szegényeknek, rászorulóknak vagy csak úgy.
Szokás még, hogy a dzsámikat ilyen füzérekkel díszítik fel. Az égők iftártól sahurig világítanak:
Távol álljon tőlem, hogy kritizáljam a böjtölőket. Azt megjegyzem azért, hogy egy ilyen böjt nagyon megterheli a szervezetet. Azt hiszem kétségtelen, hogy a nagy melegben mennyire megszomjazik az ember. Bizonyos esetekben egyes dolgozóknak egyenesen meg van tiltva a böjtölés, mert a koncentráció ilyenkor nem biztos. (Például egy hosszabb és komolyabb műtétet végző orvos esetében, vagy katonák esetében.) Azt megint nem kell mondanom, hogy az egész napos szigorú böjtölés után az a hirtelen evés (mondhatnám habzsolásnak is) megint csak megterheli a szervezetet.
Igazából mindenki maga dönti el, hogy böjtöljön-e vagy sem. Szerintem. Kényszeríteni senkit sem szabad. Én biztosan nem fogok lenézni senkit azért mert böjtöl, de azért sem ha nem.
Nem bírom ki, hogy hozzá ne tegyem még azt, hogy itt megint megjelenik bizonyos fajta képmutatás. (Ez itt most nagyon csúnya szóhasználat, de tényleg nem jut más az eszembe.) Aki valami oknál fogva nem böjtöl az sem eszik vagy iszik nyilvánosan. Az emberek nagy része ilyenkor is úgy tesz, mintha böjtölne. Csak titokban eszik és iszik. Kihagyhatják a böjtöt akár szándékosan (nem akarnak éhezni) vagy akár a fentebb említett okok miatt (akiknek nem kötelező böjtölni). Ezt teszik egyrészt azért, hogy ne legyen kísértés a böjtölők számára, másrészt pedig azért, hogy ne tudják, hogy böjtölnek... OK, ebbe kicsit belekavarodtam azt hiszem, de biztos lesz aki érti, hogy mit akartam mondani :)
Vannak még szokások a Ramazannal kapcsolatban, de nem akarom túl hosszúra nyújtani. Vannak előírások, kötelező imák, de ezekről azt hiszem felesleges írnom. Aki akar úgyis pontosan utána fog nézni. (De ha engem kérdez meg, még én is hozzá tudok tenni ezekhez.)
Nos, azt hiszem nagyjából ennyit szerettem volna ezzel kapcsolatban írni.
Ha valami fontosat kihagytam, akkor elnézést kérek :) Sőt, ha valamit rosszul írtam, akkor is!! Hiszen tudjátok, én is tévedhetek (szoktam is)!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése