Az advent a karácsonyt megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak.
Jó, ezt bizonyára mindenki tudja, de azért gondoltam bevezetésként leírom :)
Bizonyára nagyon sok lakásban van adventi koszorú, amin már az első gyertyát tegnap meg is gyújtották.
Illetve sok helyen már nem is koszorú, hanem tulajdonképpen asztali díszek vannak, négy gyertyával és egyéb dekorációkkal.
A gyertyák színe katolikus körökben: három lila és egy rózsaszín (a harmadik a rózsaszín). De ahogy a képeket elnézegetem, a lehetőségek száma végtelen :) Igazából mindenféle színű és formájú gyertyából készítenek már koszorút.
A gyertyákat vasárnap este gyújtjuk meg. Minden héten egyel többet. A világító gyertyák számának növekedés szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban ad karácsonykor.
Minden gyertya egy-egy fogalmat szimbolizál: hit, remény, öröm, szeretet.
A katolikus szimbolika szerint a gyertyák egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:
- Ádám és Éva - mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
- zsidó nép - akiknek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
- Szűz Mária - aki megszülte a Fiút (öröm - rózsaszín gyertya);
- Keresztelő Szent János - aki hirdette Jézus eljövetelét és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet)
(http://hu.wikipedia.org/wiki/Advent#Adventi_napt.C3.A1r)
Csak gondoltam legyen itt ez a kis összefoglaló :) Mert így érzem helyesnek és mert így akarom. Ennyi :)
Ahogy az írásom elején látható képből (na meg a Facebookra töltött képből is) látszik, idén is megcsináltam az én kis adventi koszorúmat.
Ahogy tavaly is és azelőtt is.
Ha karácsonyfát nem is minden évben díszítek, de az adventi koszorú az kell!
Tavaly például ilyen asztaldíszt csináltam
Nagyon leleményesnek kell ám lennem, mert itt nem árasztják el ám a boltokat a legkülönbözőbb karácsonyi dekorációs kellékek! Csak az elmúlt két évben láttam néhány dolgot, például műfát és díszeket árusítani két üzletben. De nem úgy mint otthon, hogy már novembertől bőven van miből válogatni... Nem, itt csak kevés dolog van. Nem panaszkodom, mert legalább van.
Mondjuk amíg nem volt, addig sem estem pánikba :) Ugyanis már évekkel ezelőtt otthonról elhoztam magammal a teljes karácsonyi felszerelésemet. Fát, díszeket, égőt ... stb. De azért nem árt, ha van miből pótolni. (Most például égőgondban vagyok, mert az a füzér, amit már évek óta használok egészen egyszerűen szétesik, darabokra hull. A kábel magától elszakad.)
Viszont mivel az elmúlt években is már hazamentem karácsonyra és most is ezt tervezem, ezért nem okoz gondot, ha nincs nagyon feldíszítve a lakás. De legalább egy adventi koszorú (vagy asztali dísz vagy valami) mindenképpen kell!
Hát az idén ez most így sikerült :)
És akkor lebuktatom magam és elárulom, hogy hogyan is készült.
A koszorú alap az nem más, mint egy fali dísz, egy szalmakoszorú, amin az elől látható masni meg gömbök meg mit tudom én micsodák eleve rajta vannak. Ezt a díszt már vagy 7 éve használom, de még mindig mintha új lenne :) Nos, idén azt találtam ki hirtelen, hogy ezt a koszorút fogom használni. Már csak a széna részt kellene eltüntetni. Ekkor jött a zseniális ötlet: megmetszem a műfámat :) De most komolyan, úgyis sok ág van, ha egy párat levágok, fel sem fog tűnni. Így is tettem és így is lett. Aztán már csak ezeket a levágott műfenyő-darabokat kellett ügyesen felerősítenem a koszorúra. Elpiszmogtam vele, de aztán megvolt. Egész pofás lett, hosszú percekig csak ültem és gyönyörködtem a munkámban.
Aztán jött a következő feladat: a gyertyák.
Rövid töprengés után kitaláltam, hogy az itthon található gyertyákból fogok gazdálkodni. Ezek ilyen teljesen hagyományos gyertyák, semmi extra nincs bennük, fehérek. Abból van itthon jó sok. (Ennek az okára évek óta nem tudok rájönni, de azért jó, hogy van itthon sok gyertya ...)
Csakhogy a kis koszorún azok a standard gyertyák túl hosszúak lettek volna, és így idétlenek.
Sebaj! Levágom :) Bizony, fogtam a négy gyertyát és félbevágtam mindet (nem volt ám egyszerű dolog ez sem!) Így pont tökéletes méretűek lettek a koszorúhoz.
Próbált már valaki késsel gyertyát vágni? Nem egyszerű! Törik össze-vissza ...
A következő kihívás a gyertyába a szögek beleerősítése (ugye amivel majd rászúrom a koszorúra).
Úgy gondoltam, hogy ezt röhögve megcsinálom, hiszen fiatalabb koromban éveken át láttam, ahogy apukám végzi ezt a műveletet: szöget felforrósítani, aztán könnyen bele lehet szúrni a gyertyába. Na ezen ugyan mi lehet bonyolult?
Megmondjam?
Elsőként szöget kell keresni. Ez még nem is akkora gond (mert itt nálam mindennek meghatározott helye van, hogy csukott szemmel is megtaláljam). De sajnos ami szögek vannak itthon, azokat elég vékonynak találtam. Sebaj, majd minden gyertyába kettő kerül, hogy biztosan tartson.
Rendben. Gáz bekapcsolva, szög harapófogóba fogva és mehet a melegítés.
A forró szög tényleg könnyen belemegy a gyertyába. Csak az a gond, hogy ha kicsit remeg a kezem, akkor félrecsúszik. Meg az sem túl kellemes, ha viasz csöppen a kezemre, amitől hirtelen a konyha túlsó végébe hajítom azt a rohadt gyertyát.
Nem részletezem a dolgot, hősies küzdelem során sikerült négy gyertyába összesen 8 darab szöget beleerőltetnem. Még egy kis extra viaszt is csepegettem a szögek köré, hogy biztosan tartsanak. Na, mondjuk az biztos, hogy ezek a nyamvadt gyertyák innentől egy atomtámadást is simán kibírnak!!
Még azt is ügyesen megoldottam, hogy a gyertyákat beleszúrtam a koszorúba. Büszkén jelentem, hogy egyik gyertya sem mozdul semerre egy millimétert sem!
Aztán még kicsit díszítgettem és végül meg voltam elégedve magammal. Nagyjából 1,5 órás munkával egész csinos kis dolgot hoztam össze. (Arról már csak zárójelben merek beszélni, hogy a konyhapultom 75%-át gyertyadarabok és gyertyamorzsák, valamint viaszcseppek borították - jó sokáig tartott letakarítani!)
De tényleg öröm ránézni erre a kis koszorúra :)
Most már csak az kell, hogy az első gyertyát meggyújtsam.
Ez nálam nem megy simán! Egy kisebb szertartás keretében szoktam az adventi gyertyákat meggyújtani.
Most már csak meg kell találnom, hogy hová tettem az évekkel ezelőtt kinyomtatott és azóta is használt erről szóló jegyzeteimet, puskát - mert az úgy tetszik és csak úgy akarom meggyújtani :)
Vannak ilyen szokásaim, amikből nem engedek. Már-már babonása ragaszkodom dolgokhoz, hogy valamit ugyanúgy csináljak, mint korábban. Ezt én nem is bánom, jó ez nekem!
Sőt, azt is bevallom, hogy ünnepekkor, ha éppen itt vagyok Siirtben, akkor sokszor próbálok úgy ünnepelni, mintha otthon akár elmennék a templomba. Úgy követek végig dolgokat, magamnak olvasok fel szakaszokat, imádkozom... stb, ahogy ott lenne. Én így élem meg itt a vallásomat, ez nekem fontos.
Szóval mindenkinek kívánok Áldott Adventet! :)
Erős vár a mi Istenünk! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése