Egyébként természetesen meglehetősen kényes dolog ilyesmibe belenyúlni. Elég csak arra gondolni, hogy az ilyen esetek nagy része balesetnek vagy öngyilkosságnak lesz álcázva - a hatóságok így próbálják meg azt alátámasztani, hogy "kérem, mi modernek vagyok, itt nincs semmiféle becsületgyilkosság". Tehát ez a téma nem igazán kedvelt.
Mint már annyiszor korábban, itt is azzal kezdeném, hogy jelzem: amit itt leírok az csak és kizárólag az én saját tapasztalatom, véleményem, ahogyan én látom a dolgokat itt, ezen a területen. Továbbra sem általánosítok, továbbra sem akarok semmi olyasmit jelezni, hogy ez egész Törökországra jellemző - talán azt, amit én leírok, más területeken élők meg tudják cáfolni vagy alá tudják támasztani. Ez így természetes. Törökország hatalmas, más-más szokások lehetnek egyes területeken.
Annyit azért szeretnék hozzátenni még, hogy minden területen élnek konzervatívabb és modernebb családok. Bárhol bármi megtörténhet.
(egy ilyen témához ugyan milyen képet lehetne tenni ...)
Nos, ennyi bevezetés után először is egy kis nyelvleckével összekötött fogalommagyarázattal kezdenék.
Amit én becsületgyilkosságnak nevezek, az tulajdonképpen tekinthető gyűjtőnévnek akár, mert igazából három "fajtája" van. Itt most a török nevüket írom és megpróbálom lefordítani és elmagyarázni, mert azt gondolom, hogy a név is sokat elmond (magyarra nem lehet talán úgy lefordítani, hogy a jelentését ennyire visszaadja):
- kan davasi = Ez tulajdonképpen a bosszú, a 'kan' jelentése 'vér', a 'dava' jelentése pedig 'vád, per, vita'. Szerintem a megnevezés tökéletesen kifejezi a jelentést, miszerint az esetet vérrel kell megbosszulni, csak vér által lehet elégtételt venni. (Ha valakit megölnek, annak családtagjai addig nem nyugszanak, míg a gyilkos családjából meg nem ölnek valakit - így kerülnek egálba.)
- töre cinayeti = A 'töre' jelentése 'hagyomány, erkölcs', a 'cinayet' pedig 'gyilkosság'.
- namus cinayeti = A 'namus' jelentése 'becsület', a 'cinayet' pedig 'gyilkosság'.
Ez utóbbi kettő fordítása egyaránt 'honour killing' azaz becsületbeli gyilkosság, de talán a török nevek alapján már érzékelhető legalább egy árnyalatnyi különbség. Habár végül is mindegy, hogy van-e különbség vagy nincs, a vége mindkettőnek ugyanaz: a gyilkosság. Én egyébként ezt a két fogalmat nem választom így külön, ha becsületgyilkosságot említek, akkor az nálam 'töre' és 'namus' - mert hagyományokra hivatkozva követnek el gyilkosságot a becsület visszaállítása céljából. Röviden összefoglalva nálam ez ennyi. (Mondom: nálam ez ennyi :) Mert lentebb picit részletezem a kettő közti különbséget, abból kiderül, hogy azért a különbség annál érzékelhetőbb, mint ahogy talán én utaltam rá :) De ez is azt bizonyítja, hogy én sem látok mindent úgy, ahogy kellene...)
Egyébként mind a háromnak további közös vonása (mármint a gyilkosságon kívül), hogy előre kitervelt. A család vagy közösség leül megtárgyalni az esetet, eldöntik, hogy az elkövetett dolog miatt jár-e a halálos büntetés vagy megelégszenek esetleg valami fenyítéssel. Ha a halál mellett döntenek, akkor azt is megbeszélik, hogy ki hajtsa végre, hogyan és mikor. Azt is megbeszélik, hogy aztán mit tesznek - a holttestet eltüntetik vagy balesetnek, öngyilkosságnak álcázhatják, vagy nyíltan vállalhatják is akár. Szóval ezeket mind előre eltervezik, megbeszélik.
Az előbb szóba került a fenyítés, ha esetleg nem a gyilkosság mellett döntenek. Erről csak pár szót írnék. Lehet, hogy a fenyítés nem a legjobb szó, talán inkább a büntetést kellene használnom, de az a lényeg, hogy mi válthatja ki a gyilkosságot (ha úgy ítéli meg a közösség, hogy nem kell meghalnia az illetőnek): erőszak, testi kínzás, kényszerházasság, megfélemlítés...stb.
Talán a gyilkosságról írhatok picit részletesebben.
Azt hiszem az elsőről a bosszúról túl sokat nem kell írni. Vérbosszú - na, ez talán még jobban tükrözi a jelentését. A lényeg a véren van. Írtam már a példát: valakit meggyilkolnak (az ok az lényegtelen, akár szándékos, akár véletlen volt), a családja dönthet úgy, hogy bosszút áll és úgy vesz elégtételt, hogy a gyilkos családjából valakit megöl. Nem biztos, hogy a gyilkost ölik ám meg! Bele lehet gondolni, hogy ez elindíthat ám egy végeláthatatlan folyamatot: ha gyilkosságot gyilkossággal torolnak meg, akkor sose lesz vége - hiszen mindig van egy újabb gyilkosság, amit az adott családnak meg kell bosszulni. Mint egy tenisz mérkőzés (ostoba hasonlat, de ez ugrott most be): most az egyik bosszul, aztán a másik, itt a labda - ott a labda.
Na persze valójában ez nem szokott így történni. Tudomásom szerint többnyire a bosszút már nem adják vissza.
A másik kettőt itt is egybe veszem. Lehet, hogy nem helyes, de számomra ez a kettő nem igazán különül el.
Na jó, ez így nem igaz. Annyi a lényeg, hogy amikor a család összeül és dönt a gyilkosságról az a 'töre cinayeti' - vagyis az erkölcsi gyilkosság. Itt a lényeg inkább azon van, hogy a "bűnt" elkövető személyt sújtják halállal, a gyilkos pedig nem önszántából vállalkozik a tettre, hanem őt kijelölik. (pl: a lány nem akar férjhez menni ahhoz, akihez kellene, a család úgy dönt, hogy ez szégyen és meg kell halnia, erre a célra kiválasztanak egy közeli rokont - általában fiútestvért, aki meghatározott módon megöli majd)
A 'namus cinayeti', becsületbeli gyilkosság esetében a sértett fél önszántából követi el a gyilkosságot (pl: a megcsalt férj lelövi az asszonyt) Nos, azt hiszem ez az a bűncselekmény, aminél lehet hivatkozni hirtelen felindulásra. Szerintem. Mert lehet, hogy ezt nem a család tervelte ki, csak a "megcsalt férj" akart így bosszút állni. De mivel ez ilyen belenevelt, ostoba büszkeségből fakad ('na nehogy már egy asszony engem elhagyjon, inkább lelövöm'), ezért inkább becsületgyilkosság, mint hirtelen felindulásból történő emberölés.
Talán már érezhető volt az eddig leírtak alapján, vagy előzetes ismeretek alapján, de ha nem akkor most leírom konkrétan: a becsületgyilkosságok áldozatai legtöbbször nők.
Először próbálok találni egy nagyjából elfogadható meghatározást (köszi, wikipedia :) nincs kedvem túl sok helyen bogarászni ;) ), ez valahogy így hangzik: egy család vagy közösség egy tagja által elkövetett gyilkosság, az elkövető azon meggyőződése alapján, hogy az áldozat valamilyen formában szégyent hozott a családra vagy a közösségre. Ezen okok lehetnek például: az előre elrendezett házasság megtagadása, valaki olyannal "szerelmi" kapcsolatba kerülni, akit a család nem fogad el, házasságon kívüli szex, nemi erőszak áldozatává válni (bizony! erre még talán kitérek), nem megfelelő módon öltözködés, homoszexuális kapcsolat. Ezek mind lehetnek okok a becsületgyilkosságra.
Egy durva példát tennék hozzá, de a szokás sok helyen még manapság is él: nászéjszaka után ellenőrzik a lepedőt. Ha nem véres, akkor már viszik is vissza az ifjú asszonyt a családjának - akik sejthetjük, hogy nem fogadják örömmel, sőt....
Azt gondolom, hogy nagyon sokan összekötik a becsületgyilkosságokat az iszlám vallással. Most szokásomtól eltérően kicsit meg kell védjem ezt a vallást. Ugyanis ezen gyilkosságok eredete az iszlám kialakulása előtti időkre nyúlik vissza, amikor még törzsekben éltek az emberek. Erre utal a fentebb leírt megfogalmazásban a 'közösség' szó. Mégis miért kapcsolják a muszlimokhoz? Azért azt is el kell ismerni, hogy többnyire az ilyen vallású területeken és közösségekben fordul elő. Nos, ennek az az oka, hogy a konzervatívabb családok, közösségek életét (és azt hiszem nyugodtan írhatom, hogy földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül) teljesen áthatja a vallás és a régi hagyományok szerinti élet- és látásmód. Na, ez talán kicsit kusza lett. Pedig jól megvolt a fejemben, de az ujjaim nem bírtak követni :) Az a lényeg, hogy vannak olyan mélyen gyökerező hagyományok, amiket nem tud felülírni sokszor még a vallás sem. Például az iszlám meghatározza, hogy milyen esetben elfogadható a gyilkosság és milyen esetben kell megbocsájtani.
Na, ezt a megbocsájtást nem mindig gyakorolják.
A fenti wikipédiás megfogalmazásban említett nemi erőszakra szeretnék kitérni még egy kicsit. Bármennyire is furcsán hangzik, sokak meggyőződése, hogy az ilyen esetekben a lány, az erőszak áldozata magának kereste a bajt és mivel már nem "tiszta" ezzel nagy szégyent hozott a családjára. Ez számomra rendkívüli módon barbár tett. Ezzel kapcsolatban szeretnék a figyelmetekbe ajánlani egy török filmet, pont ezt a kérdést dolgozza fel. Nyugodtan meg lehet nézni, mert a megvan a happy end :)
A film török címe Mutluluk. Magyarra gyönyörként van fordítva, de a szó eredeti jelentése boldogság.
Íme a link, ha valakit érdekel. Szerintem jó kis film, ha van kb másfél órátok (pontosabban 1:45:33), akkor nézzétek meg:
https://www.youtube.com/watch?v=T2BC9wRs_10
(A videót szerettem volna feltölteni rögtön,de sajnos még mindig nem nagyon tudom, hogy hogyan is működnek ezek a dolgok :) )
Talán ennyi általános bevezető után pár szót ejthetek az itteni helyzetről is.
Törökország, bármennyire is szeretné, nem tagadhatja, hogy a jelenség még mindig létezik.
Még mindig évente nagyon sok nő, lány esik áldozatul ilyen gyilkosságnak. Több esetben is az elkövetést kiskorú fiútestvérre vagy rokonra bízzák, mert ő rövidebb büntetésre számíthat a korából kifolyólag.
Az ilyen gyilkosságokat nem korlátozódnak csak bizonyos területekre. Az azért jellemző, hogy többségében az elmaradottabb, vidéki, iskolázatlanabb közösségekben jellemző. Az is tény, hogy a keleti régióban talán gyakrabban fordul elő. Vagy egyszerűen csak itt nem sikerül "normál" gyilkosságnak vagy öngyilkosságnak álcázni.
Sajnos pontos statisztikát nem fogok tudni írni. Megmondom őszintén, hogy annyira nem is kerestem, mert tudom, hogy a valós adatokat úgysem találnék.
Azt tudom személyes beszélgetések alapján, hogy több anya gondolja azt, hogy ha kiderülne, hogy a lánya fiúkkal beszélget, kerül közelebbi kapcsolatba, akkor jobb megölni és saját kezűleg tenné ezt meg. Ezt közvetlenül nekem magyarázták.
Törökországon belül is sok ilyen hírt lehet találni.
Talán azonban az innen délebbre eső területeken (most mondjam, hogy az "arab világban"?) több ilyenről hallani. Vagy egyszerűen csak "nyíltabban" csinálják? Igen, azt hiszem, hogy nyugodtan állíthatom, hogy például Iránban, Szaúd-Arábiában ... stb ezek nyíltabban történnek. Biztosan hallott már mindenki kövezésekről, akasztásokról, nyilvános kivégzésekről. Ezeknek egy része bizony becsületgyilkosság - még ha nem is családon belül intézik el a dolgot.
Továbbmegyek: a világ szinte minden táján, még Európában is vannak ilyen hírek (például az ottani muszlim közösségekben). De létező jelenség mondjuk Indiában is.
Direkt gyilkosságról is hallottam már a közvetlen környezetemben. Volt egy, amit már a válás témánál is említettem, amikor a férj inkább megölte a feleségét mert az válni akart. Közeli ismerősöm, egy fiatal lány is majdnem ennek áldozata lett - annyi a bűne, hogy beszélgetett telefonon időnként egy fiúval, aki el akart menni a családhoz és megkérni a kezét. Amikor ez kiderült nagyon megverték és kevésen múlott, hogy nem ölték meg. Azóta sincs sok változás, nem nagyon szólnak hozzá (már hosszú hónapok óta).
Olyanról már hallottam, hogy addig-addig veszekedtek ilyen okokból a lánnyal, amíg az teljesen bekattant és öngyilkos lett. (Egy ilyen lányt jól ismertem, nagyon kedveltem is mert aranyos, vidám, mosolygós lány volt - a 10.emeletről ugrott ki, mert nem bírta a nyomást, a veszekedést.) Olyat is hallottam, hogy menyasszonyt visszaküldtek a családhoz azzal, hogy már nem volt szűz - itt nem tudom pontosan, hogy mi lett az eset vége.
Mások elmondásából korábban történt ilyen eseteket ismerek.
Kurtalanban (innen 20 km-re, 26 ezer fős kisváros) úgy 7 éve volt egy eset, amikor is egy 16-17 éves fiú és egy lány holttestét dobták egy nagyon forgalmas út közepére. Kiderült hamarosan, hogy ez a pár megismerkedett, beszélgettek, majd otthon bejelentették, hogy össze akarnak házasodni. Egyikük családjának sem tetszett az ötlet ezért megölték mind a kettőt. Ez azért volt érdekes, mert itt a fiúknak általában sok mindent elnéznek, míg a lány számára ugyanaz büntetést jelent - itt azonban a fiút is megölték.
Ahogy írtam már, ez a jelenség nemcsak a keleti területre jellemző, országosan is több ilyen hír olvasható, látható. Sok lányt, nőt gyilkolnak meg becsületbeli dolgokra hivatkozva.
Be kell valljam, hogy a nők helyzetét én elég rossznak találom ezen a területen. Lehet nem kapcsolódik szervesen a témához, de ide kívánkozik. Mert igenis valamilyen szinten az itteni nők jó része elnyomás alatt van, teljes egészében a férjére vagy ha hajadon, akkor a férfi családtagjaira van utalva. Csak egy példa: nagyon sok nő nem dolgozik, ebből adódóan nincs saját keresete, nem tudná magát eltartani, arra van rászorulva, amit a férje ad neki. Természetesen ez megint nem általános még itt sem - de ez a gyakoribb.
És akkor még egy picit visszakanyarodva a váláshoz: sok nő bár szeretne, de emiatt sem válik, mert nem tudná magát eltartani, ha a családja nem fogadja vissza, ha esetleg gyerekek is vannak, akkor őket nem tudná eltartani... stb. Szóval a nők többsége kiszolgáltatott, a férfiak többsége pedig ezt kihasználja. Nekik természetes, hogy a nő azért van, hogy kiszolgálja. A férfi sokszor beleszól abba, hogy a nő hogyan öltözködjön, mit tegyen, mit vegyen ... és még milyen sok mindenbe.
Picit megint visszakanyarodnék ahhoz, amit már korábban is írtam: a lányok többségébe belenevelik, hogy ez a normális,ezt el kell viselni.
Na, többek között ez az, amit az én szabad lelkem (az a kis érzékeny :) ) nem tud befogadni ...
Nos, nem tudom, mennyire sikerült a témát bemutatni. Van egy olyan érzésem, hogy nem mentem bele kellően - de az igazat megvallva annyira nem is akartam belemerülni. Talán így is sikerült képet adni egy olyan jelenségről, ami - bárhogy is szeretnék az ellenkezőjét állítani - a mai napig is rendszeresen jelen van a társadalmunkban.
Elgondolkodtató a dolog: talán azt hihetnénk, hogy ilyen nálunk nem fordulhat elő, hiszen "csak az araboknál van". Gondoljunk csak bele: nem hallottunk olyan esetről, nem olvastunk olyan hírt, amikor a féltékeny férj lelőtte a feleségét? Mondjuk előre eltervezetten? Ez kicsit olyan becsületgyilkosság-szerű, nem?
Amiket itt, ebben a blogban leírok azok a saját gondolataim. Van, hogy egy-egy témával kapcsolatban valamire rákeresek, de csak, hogy biztos legyek a dolgomban. Ha idézek valamit, akkor azt jelzem, de ritkán szoktam. A híreket sem igazán fordítom, inkább kommentálom vagy magyarázom, egy-egy hír kapcsán leírom a véleményemet.
Nagyon ritkán szoktam azonban utánakérdezni a dolgoknak. Most, a becsületgyilkossággal kapcsolatban mégis megkérdeztem egy ismerőst. A válasz nagyjából így szólt: "Na az sajnos van. (mármint itt is létező jelenség) Persze inkább hegyi falvakban, ahol nem iskolázottak, elmaradottabbak az emberek. De ez sem igaz teljesen, mert mindenhol van, szerencsére az országban egyre kevesebb."
Rákérdeztem még a 'töre' és 'namus cinayeti' -re (ezt is csak a biztonság kedvéért, hogy nehogy nagy marhaságot írjak). Ez csak ennyivel lett elintézve: "Az ugyanaz."
(Na, mondom én ;) nem véletlenül nekem sem különült el a két fogalom!) Miután kicsit célirányosabban kérdeztem, akkor kaptam valami zagyva magyarázatot arról, hogy az egyik a hagyomány szerint, a másik meg .... na, arra már nem is emlékszem. :) Nem állt szándékomban megosztani ugyanis, mert ha én sem tudom kibogozni, akkor leírni pláne nem tudnám...
Meg kell hát elégedni annyival, amit én korábban itt már összeírtam.
Remélem elegendő és remélem érthető.
Ha kérdés van, nagyon szívesen fogadom! Ugyanúgy mint bármely észrevételt, ha esetleg valami hiányzik, valami zavaros, vagy ilyesmi. Igyekszem kevesebbet csapongani, nem össze-vissza írogatni, de tudom ez nem mindig sikerül :) Hát ez vagyok én ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése